Csongrád megye veszélyeztetettsége


 
1. Általános jellemzők:
 
Csongrád megye az ország déli, délkeleti részén fekszik, Romániával és Szerbiával határos. Az országon belül Bács – Kiskun, Jász – Nagykun – Szolnok és Békés megyével érintkezik. A megye székhelye és egyben legnagyobb lélekszámú települése Szeged. A megye területe 4.263 km2, lakossága 433.000 fő. Megyénk területén 4 I., 24 II., 32 III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település található.
 
1.1. Közigazgatási:
 
           Csongrád megye 60 önálló közigazgatási területtel rendelkező településből áll, melyből 2 megyei jogú város /Szeged és Hódmezővásárhely/, 8 város, 3 nagyközség és 47 község. A megye területe 4.263 km2, lakossága 433.000 fő. A megye székhelye és egyben legnagyobb lélekszámú települése Szeged, 168.000 fő.
 
           A Csongrád Megyei Védelmi Bizottság székhelye Szeged Megyei Jogú Város. Helyi védelmi bizottságok működnek Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Csongrád, Kistelek és Mórahalom városokban, mint védelmi igazgatási körzetközpontokban.
 
 
1.2. Földrajzi:           
       
Csongrád megye az átlagos nagyságú megyék közé tartozik. Az ország egyik legurbanizáltabb megyéje. A lakosság 72,3%-a a megye 10városában él. A községek átlagos lélekszáma 2.240 fő, több mint másfélszerese az országos átlagnak.
 
Az Alföld legmélyebb részét foglalja el. A föld mélye kőolajat és földgázt, valamint termálvizet tartalmaz. A domborzat képét alapvetően meghatározza a megye középső részén Észak – Dél irányban folyó Tisza, valamint a Kelet – Nyugat irányban folyó Maros. A megyében három nagy felszínalakzati egység található: a Duna – Tisza közi homokos – löszös hátság, a Tisza – völgye és a Tiszán túli löszös felszín.
           
1.3. Éghajlati:
 
            Az elmúlt évtizedek csapadékszegény időjárásához képest az utóbbi évek időjárása egy éghajlati változás kezdetét mutatja. Az éghajlati elemek az elmúlt időszakban lokálisan jelentkező szélsőséges értékeket és ennek következményeket szélsőséges időjárási viszonyokat produkáltak, gyakran konkrét veszélyhelyzetek kialakulásával. Bizonyítja ezt a lassan rendszeressé váló, kifejezetten komoly tiszai árhullámok levonulása, melyekhez gyakran kapcsolódik a Maros (vagy a Körösök) árhulláma, valamint a megyénkben is többször kialakult belvízhelyzet, jelentős hatású szélviharok, eseti és egyedi jellegű vastagabb hótakaró, -20-25 oC hidegek, +38-40 oC melegek. Jellemzően rövidül a tavaszi időszak, hirtelen köszönt be a nyár, melyre az utóbbi időben a rendkívüli szárazság, az aszály volt jellemző. Az évenkénti napsütéses órák száma országos szinten Szegeden a legnagyobb. Ezen szélsőségek rendkívül kedvezőtlenül hatnak az emberi szervezetre, a mezőgazdasági és élelmiszertermelő ágazatra.
 
 
1.4. Közlekedési hálózat:
 
A megye közúthálózata jellemzően centrikus: E75 Budapest-Szeged-Röszke, 55 Baja-Szeged, 43 Makó-Szeged, 45 Csongrád-Szeged, 47 Orosháza-Szeged. A veszélyhelyzeti tervezés során fontos elemként szerepel az a tény, hogy Dóc településünk ún. „zsák település”, csak egy irányból közelíthető meg közúton. Kiemelt helyet foglal el a megye úthálózatában a Röszke-Budapest, valamint az újólag átadott Szeged-Makó (M43) autópálya szakasz.
Vasút: A megyében gyakorlatilag két vasúti fővonal (Cegléd – Szeged, Szeged – Békéscsaba), valamint 5 vasúti mellékvonal (Szeged – Röszke, Újszeged – Makó, Makó – Mezőhegyes, Hódmezővásárhely – Csongrád, Hódmezővásárhely - Makó) található.
Légi: A megyében 3 repülőtér (Szeged, Szentes, Hódmezővásárhely -ideiglenes mezőgazdasági-) található, valamint átadásra került Szentesen az ország talán legmodernebb légimentő-bázisa, mely Csongrád, Békés, Bács-Kiskun, valamint Jász-Nagykun-Szolnok déli részének helikopteres mentési feladatait látja el.
Folyami: vízi közlekedés (személy és teherszállítás) a megye folyóvizein engedélyezett, de nem jelentős. A vízállás függvényében, illetve jégzajlás idején korlátozások kerülnek alkalmazásra.
 
1.5. Határátkelőhelyek:
 
A megyében 4 közúti határátkelőhely található, ezek közül három (Nagylak, Röszke, Kiszombor) folyamatosan, míg egy (Tiszasziget) korlátozottidőtartamban működik. A közúti határátkelőhelyek közül veszélyes-árut, élőállatot, valamint zöld-növény szállító járművek átléptetését a nagylaki, illetve a röszkei határátkelőhelyeken lehet végrehajtani. Itt sugárkapuk, állategészségügyi fertőtlenítő és növény-egészségügyi ellenőrzés is működik. Vasúti személyszállítást egyedül a röszkei határátkelő bonyolít. Vízi, illetve légi szállítás határátléptetését csak Szegeden lehet lebonyolítani, kizárólag ideiglenes jelleggel.
2. Csongrád megye veszélyeztetettsége
 
2.1. Hidrológiai:
 
2.1.1. Ár- és belvízi  veszélyeztetéssel számolunk a megye Észak-dél irányú középvonala, azaz a Tisza és a Maros, valamint a Hármas-Körös folyása mentén. Az árvíz, illetve belvíz jellemzően a télvégi hóolvadáskor, illetve a nyár eleji esőzések időszakában fenyeget. A folyók egyidejű áradása esetén a megye területének mintegy 60%-a válik veszélyeztetetté.
Az árvízvédekezés a főművek mentén állami feladat. Az árvíz által veszélyeztetett területet 322 km előírt kiépítettségű elsőrendű, állami tulajdonú árvízvédelmi vonal védi (ebből mintegy 3,5 km önkormányzati fenntartású, de a védekezést első pillanattól az állami vízügyi szerv végzi), amiből 305 km földtöltés, 3 km támfal és 14 km magaspart.
 
A fővédvonalak a folyók mentén:
 
·        a Tisza partjai mentén (beleértve a Dongéri főcsatornát is) 192 km,
·        a Hármas-Körös bal partján 35 km,
·        a Maros partjai mentén (beleértve a Sámson-apátfalvi főcsatornát is) 95 km.
 
Az ATIKÖVÍZIG működési területén 8 árvízvédelmi- és 8 belvízvédelmi szakasz található, ahol 46 gátőr (melyből 41 gát-és csatornaőri feladatokat is ellát) és 32 csatornaőr teljesít szolgálatot. Az árvízvédelmi öblözetek a szomszédos országokba is átnyúlnak, ezért a töltések egy része közös érdekű. Ezek hossza magyar-szerb viszonylatban 106 km, magyar-román viszonylatban 156 km. A Tisza töltései Algyőtől Kanizsáig (mindkét parton), a Maros jobb parti töltése (román területen magas partokkal megszakítva) a torkolattól Aradig, bal parti töltése Fönlakig közös érdekű.
 
A 18/2003 (XII. 9.) KvVM-BM. együttes rendelet alapján a megye települései közül 15 közepesen-, 15 enyhén veszélyeztetett.
 
Az árvizek bekövetkezésének pontos helye és ideje, valamint a víz által elöntött területek nagysága nagy pontossággal meghatározható előre. A védekezés során lehetőség van olyan jelenségek megfigyelésére, amelyek tájékoztatásul szolgálnak arra, hogy a védelmi munkák ellenére hol következhet be műtárgysérülés, havaria esemény. Így fennáll a lehetősége annak, hogy az árvíz által veszélyeztetett területekről a lakosság, állatállomány és egyéb anyagi javak időben védett területre kerüljenek áttelepítésre. Kevéssé jelezhető a műtárgyak meghibásodásából eredő havaria.
 
Az ATIKÖVIZIG szakemberei Csongrád megye területén, öt úgynevezett ártéri öblözetet tartanak nyilván:
 
·        a 2.53 számú Csongrádi ártéri öblözet: 204 km2 kiterjedésű és a Tisza jobb partján a csongrádi magasparttól a Dongér torkolatáig terjedő ártéri öblözet, mely 4 települést (Csongrád, Felgyő, Csanytelek, Tömörkény) érint,
·        a 2.54 számú Szegedi ártéri öblözet: 342 km2 kiterjedésű, és a Tisza jobb partján, a Dongér torkolatától az országhatárig helyezkedik el és 7 települést (Baks, Ópusztaszer, Dóc, Sándorfalva, Algyő, Szeged, Röszke) érint,
·        a 2.95 számú Körös-Tisza-Maros közi ártéri öblözet: az öblözet teljes területe mintegy 1800 km2 és mint a neve is mutatja északon a Hármas-Körös balparti, nyugaton a Tisza balparti, délen pedig a Maros jobb parti védtöltés határolja. Az öblözet két igazgatóság működési területét is érinti, melyből az ATIKÖVIZIG működési területéhez tartozó része 1370 km2 kiterjedésű és 13 települést (Szentes, Derekegyház, Szegvár, Mindszent, Mártély, Hódmezővásárhely, Maroslele, Nagylak, Magyarcsanád, Apátfalva, Makó, Földeák, Óföldeák) érint,
·        a 2.96 számú Torontáli ártéri öblözet: 243 km2 kiterjedésű, mely a Maros bal partján az országhatártól a Tiszába történő betorkolásig illetve a Tisza bal partján a Maros torkolattól az országhatárig terjedő területet foglalja magába és 7 települést (Kiszombor, Ferencszállás, Klárafalva, Deszk, Kübekháza, Újszentiván, Tiszasziget) és Szeged-Szőrege területét érinti.
·        a 2.52 számú Alpári nyílt ártéri öblözet: 51 km2 kiterjedésű, melyből a Csongrád megyei terület 8,1 km2. Az öblözetet természetes magasvonulat határolja, árvízvédelmi töltés nem védi. Az öblözet területe kizárólag mezőgazdasági művelés alatt áll, lakott terület nincs rajta.
 
Elsődleges feladatként a védekezés támogatása, erő, eszköz, anyag szükségletei biztosítása, katasztrófa esetén a kimenekítés, kitelepítés és elhelyezés fordulhat elő, míg másodlagosan a járvány- illetve fertőzésveszély kialakulása jelentkezhet, valamint a helyreállítás, újjáépítés feladata jelentkezik.
 
2.1.2. Rendkívüli időjárás:
 
A hirtelen lehullott nagymennyiségű csapadék (eső, hó) amennyiben eső formájú, főleg a települések mélyebben fekvő belterületén okoz elöntéseket, a régebbi technológiával épült építményekben de – figyelemmel a megye talajszint feletti csekély magasságára – egyéb területeken is okozhat károkat: átereszek, kisebb hidak károsodása, közművek rongálódása.
Téli időszakban a nagymennyiségű hó a közlekedés, az áruszállítás megbénulását okozhatja. Ezek a típusú katasztrófa-helyzetek a megye egész területén egyenlő valószínűséggel előfordulhatnak.
 
Szélvihar elsősorban a közművek közül főleg az elektromos távvezetékeket, a vasúti elektromos felsővezetékeket, a távközlési légvezetékeket (esetleg antennarendszereket) és a vasúti biztosítórendszereket, másodsorban a különböző gazdasági- és lakóépületek tetőszerkezetét, kiálló falazatát károsíthatja. Csongrád megye domborzati viszonyai mellett igen jelentős szélsebesség alakulhat ki, ugyancsak egyenlő területi valószínűséggel. Ugyancsak a másodlagos károk közé sorolhatjuk a mezőgazdasági művelés alatt álló földterületek (fólia és üvegházak, szántók, gyümölcsösök) által elszenvedett viharkárokat. Elsődleges feladatként a lakosság kimenekítése, elhelyezése, ellátása, míg másodlagosan a helyreállítás szerepelhet.
 
Aszály: Hosszantartó aszály esetén elsősorban a tüzek keletkezése, valamint gyors továbbterjedése fordulhat elő, tekintettel a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területre, bokros-erdős-nádas területekre.
           
2.1.3. Vízminőség romlás – vízszennyezés:
 
A megyében az ivóvíz-ellátás nem függ a természetes folyóvizektől, így a folyók szennyezése gyakorlatilag nem veszélyezteti a vezetékes vízellátást. Az ipari (meliorációs) felhasználás miatt bizonyos veszélyhelyzetet teremthet elsődlegesen a szomszédos országokból érkező (a növény és/vagy állatvilág mérgezését, tömeges pusztulását, kihalását okozó) szennyeződés, másodlagosan a megyei üzemek ipari, lakossági kommunális és mezőgazdasági vegyszerek általi szennyezése.
 
A vezetékes vízellátás mélyfúrású kutakból történik, azonban ez olyan mélységből, hogy ennek a szennyezési valószínűsége igen alacsony. Esetleges vízminőség romlás, vízszennyezés esetén az elsődleges feladat az ivó- és kommunális vízellátás biztosítása.
 
 
2.2. Veszélyes anyagokat feldolgozó ipari létesítmények: 
        
Megyénk területén a hatályos jogszabályi változások következményeként több olyan gazdálkodó szervezet található, melyek nem tartoznak a SEVESO-II egyezmény hatálya alá (többnyire a használt veszélyes anyag mennyisége miatt), azonban a tevékenységük során használt, kezelt anyagok egyértelműen potenciális veszélyhordozók.
 
Gazdálkodó szervezetek telephelyén bekövetkező, veszélyesanyag tárolásából, veszélyes technológiából eredő katasztrófa veszélye gyakorlatilag néhány város területére korlátozható.
Megyénkben a SEVESO hatálya alá tartozó 7 felső és 3 alsó küszöbértékű veszélyes üzem működik.
A Csongrád megyében lévő felső küszöbértékű veszélyes üzemek által készített biztonsági jelentést a hatóság a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére megküldte, a veszélyes üzemek által veszélyeztetett települések külső védelmi tervének elkészítése végett. A törvényi kötelezettség alapján ezen tervek időszakos felülvizsgálata, a meghatározott gyakorlatok jogszabályi kötelezettség alapján végrehajtásra kerülnek.
A külső védelmi terv szervesen kapcsolódik a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezést szolgáló települési veszély-elhárítási tervhez, mely meghatározza a lakosság, az anyagi javak és a környezet védelmével kapcsolatos feladatokat, a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket.
Katasztrófaveszély jellemzően lakott településeken, vagy azok közvetlen közelében (ipartelepek) alakulhatnak ki váratlanul. A fő veszély a kiszabaduló veszélyes anyag, illetve annak terjedése és emiatt feladatként jelentkezik a kimenekítés, kitelepítés, majd a mentesítés.
 
 
2. 3. Veszélyes áruk szállítása:     
 
Közúti szállítmányok vonatkozásában ez az M5 autópálya, E-75.sz. és E-68.sz. főközlekedési utak mentén, elsősorban a nemzetközi kamion forgalom keretében jelentkezik. Súlyosbítja a veszélyt az ismeretlen összetételű és illegális szállítmány. Meghatározó az a tény, hogy a veszélyes szállítmányok közúti fuvarozására vonatkozó nemzetközi egyezmény (ADR) keretében Röszke és Nagylak lett a kijelölt határátléptető hely. Ebből adódik, hogy Kistelek, Balástya, Szeged, Deszk, Klárafalva, Ferencszállás, Makó, Magyarcsanád, Apátfalva és Nagylak közvetlenül, Pusztaszer, Szatymaz, Sándorfalva, Röszke, Kiszombor járulékosan veszélyeztetett e tekintetben. Fontos kihangsúlyozni, hogy az autópálya megépülésével a szállításból eredő veszélyeztetettség a települések vonatkozásában kedvezően változott.
 
A vasúti szállításban elsősorban szénhidrogén-ipari köztes – és végtermékek, valamint segédanyagok jelentenek veszélyforrást a Szeged- Kiskunfélegyháza- Budapest, illetve Szeged-Algyő- Hódmezővásárhely-Orosháza vasútvonalakon.
 
Külön figyelmet kell fordítani a Szeged-Kiskundorozsmán található RO-LA terminálra, ahol szintén előfordulhat a legkülönbözőbb veszélyes anyag kombinált szállítása.
 
A káresemény jellemzően a fő közlekedési közutakon, kisebb mértékben vasúton, folyón fordulhat elő váratlanul. A fő veszély a kiszabaduló veszélyes anyag, illetve annak terjedése miatt alakulhat ki. Lakott területen belül elsődlegesen a kimenekítés, kitelepítés, majd másodlagosan a terület mentesítése, a lakott területen kívül a terület mentesítése jelentkezik feladatként.
 
2.4. Nukleáris veszélyeztetettség:
 
Csongrád megye, annak lakossága, élő és élettelen környezete elsődleges sugárveszélyezettsége nem jelentős.Másodlagos hatások tekintetébena Paksi Atomerőműben bekövetkezhető esemény jöhet számításba, amelynek gyakorlati valószínűsége szintén alacsony. A szomszédos országok erőműi baleseteinek, műhold becsapódásának, nukleáris szállítmány sérülésének, terrorcselekménynek szintén igen alacsony a valószínűségi lehetősége, ugyanakkor nem kizárt. Megyénk minden települése az ÉÓZ –ba tartozik, de természetesen az esetlegesen jelentkező veszélyhelyzet, illetve baleset végrehajtására a MVB. rendelkezik hatályos 20/1 számú Nukleárisbaleset- elhárítási Intézkedési tervvel, valamint a kötelezett területi szervek is az ágazati BEIT-ekkel.
 
2.5. Földrengés:
        
Szerte a világon sok kutató dolgozik a megbízható előrejelzés megvalósításán, azonban eddig nem történt áttörés ezen a területen és egyre valószínűbbnek látszik, hogy ez a közeljövőben sem fog teljesen megoldódni. Földrengés bárhol és bármikor előfordulhat, azonban annak valószínűségére az elmúlt időszakok eseményei is adhatnak támpontot.
 
A megye déli részén elterülő településeken országosan is regisztrált kis- és közepes erősségű földmozgásokat észleltek, melynek úgynevezett góca Románia és tengelye Temesvár- Arad-Szeged- Kecskemét irány. Megyénkben elsősorban Csongrád–Bokros-Szentes-Fábiánsebestyén térségében alakulhat ki a földtani jellemzők alapján.
 
Jellemzője, hogy előre nem jelezhető, így elsődleges hatása komplexen jelentkezik, úgy mint a közművek meghibásodása, a közúti és vasúti szállítás általában megbénul, a gazdasági tevékenységet fel kell függeszteni, valamint közellátási zavarok várhatóak, a lakosság nagy tömegeit kell huzamosabb időre elhelyezni. Másodlagosan jelentkezik a lakosság ellátása, valamint a helyreállítás végrehajtása.
 
2.6.1. Humánjárvány:
 
A humánjárványok jellemzője, hogy a megbetegedések bizonyos lappangási idő elteltével láncreakció szerűen terjednek és robbanás szerűen jelentkeznek, egyéb katasztrófákhoz képest mégis lassabban. Fontos jellemzőjük, hogy lehetséges az előrejelzés, így felkészüléssel a közvetlen károk mértéke csökkenthető. Többnyire spontánnak értékelhető körülmények hatásaként fordulnak elő, bár a mai fejlett világban a terrorizmus is felhasználhatja eszközként a mesterségesen kirobbantott járványt.
 
Spontán járvány megyei megjelenésének ugyan minimális a megjelenési valószínűsége, de a kedvezőtlen események kialakulásának esetére igazgatóságunk és helyi szervei rendelkeznek a meghatározott (pl.: influenza pandémia esetére) tervekkel és a CSMVB is rendelkezik hatályos (20/EÜ) Intézkedési tervvel, a „Csongrád megye normál időszaktól eltérő egészségügyi ellátásának biztosítására”.
 
2.6.2. Állatjárvány
Jellemzően egyes állatcsoportokra (patás, szárnyas) hat, általában igen virulens, nagy sebességgel terjed, a fertőzött állat néhány óra alatt vírusgazda lesz, ugyanakkor a betegség jellemző tünetei többnyire csak később mutatkoznak. Ebből következik, hogy egy telepen már egy állat fertőződött, beteg, a többi is nagy valószínűséggel fertőzött.
 
A legtöbb ilyen állat-betegség ellen már van hatásos védőoltás. Az állati vírus emberre általában nem veszélyes, de az ember (ruházat, lábbeli, eszköz) a vírus terjedését segíti. Ellenszer a fertőtlenítés, a karantén, a mozgáskorlátozás (állattal foglalkozó ember ne menjen más állattartó telepre), az állatok és emberek ellenőrizhetetlen, kezelhetetlen találkozásának (állatvásár, állatkert) korlátozása.
 
A legtöbb állati vírus 6o Celsius fok feletti hőkezelés esetén megsemmisül. A megelőzést szolgálja a határállomásokon a nem hőkezelt húsok elkobzása, megsemmisítése. Járványveszélyes időszakban a lakosság figyelmét fel kell hívni a tej forralására, a húsok hőkezelésére.
Sajnos számolni kell a többnyire spontán kialakulású,a szándékos fertőzés, járványokozás veszélyével. A veszélyeztetettség Magyarországon folyamatosan növekszik, mivel az Európai Unió külső határaként, megnőtt az ország „Tranzit Kapu„ szerepe.
 
2.7. Nagy kiterjedésű, illetve sok ember biztonságát veszélyeztető tüzek:        
 
Megyénk területének viszonylag kis hányada erdővel borított, (Mórahalom –Ásotthalom- Öttömös- Ruzsa- Pusztamérges, ill. Sándorfalva – Ópusztaszer – Csengele – Kistelek térsége), e veszélyhelyzet nem oly jelentős, mint például a Dunántúl egyes részein. Az esetlegesen kialakuló erdőtüzek szerencsére a lakott településeket nem veszélyeztetik jelentősen. Nem feledkezhetünk meg a Csongrád megye nyugati részén elterülő ún. ősborókásról, mely amellett, hogy összetételénél fogva (bokros, cserjés terület) könnyebben lángra kaphat, a nemzeti örökség igen értékes részét képezi. Az erdőtüzek gyakorisága változó, főleg az aszályos nyári időszakban fordul elő gyakrabban. Elsődleges hatásként a veszélyeztetett lakott terület kimenekítése, elhelyezése, ellátása, míg másodlagosan a helyreállítás jelentkezik.
 
2.8. Nagy kiterjedésű környezeti (ökológiai) katasztrófa:
        
Gazdasági eredetű – általában ökológiai károkkal járó katasztrófa alakulhat ki a gazdasági technológia hibás alkalmazása, vagy elemi csapás (felhőszakadás) kapcsán.
Általánosítva: veszélyes, környezetszennyező mértékű vegyszer (műtrágya, növényvédő szer) kerül a talajba, illetve a természetes vízbe. Jellemző esete a Tisza cianidos szennyezése.
 
Újabb keletű természeti-ökológiai káresemény a különböző gyomnövények túlburjánzása. Viszonylag lassúbb terjedésű, de napjainkban jelentős rétet-legelőt, illetve parlagon hagyott területet sújt veszélyeztetve a szántóföldi és kertészeti kultúrákat. Járulékos veszély a parlagfű allergén hatású pollenje. Elsősorban a megye nyugati, illetve déli részén jelentkeznek ezek a károk.
 
Az urbanizáció egyik legjelentősebb veszélyforrását képezi a gépjárművek és ipari létesítmények által kibocsátott gázok, füst, korom, stb. mennyiségének növekedése, ami a levegőt időnként kritikus mértékben szennyezi. Megyénkben e tekintetben valós veszélyeztetettsége Szeged városnak van, ahol fel kell készülni szmogriadó elrendelésére, a szükséges intézkedések bevezetésére, érvényre juttatására.
2.9.1. Kritikus infrastruktúra meghibásodása, rongálása:
 
Elektromos energia, vezetékes gáz, vezetékes ivóvíz, illetve távhőszolgáltatás üzemzavara, kiesése okozhat olyan állapotot, amely eléri a veszélyhelyzet kritériumait. Jellemzően inkább a nagyobb városok urbanizált lakókörzeteit veszélyezteti. Különlegessége, hogy az egyik ellátórendszer üzemzavara generálja a másik, illetve harmadik rendszer, hálózat leállását. A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 285/2007. (X.29.) Korm. rendelet alapján megyénkben a védett fogyasztók besorolása és annak időszakos felülvizsgálata végrehajtásra került. Bizonyos évszakokban – elsősorban télen – szélsőséges meteorológiai viszonyok között olyan helyzet állhat elő, hogy a minimális létfeltételek híján veszélyeztetett, illetve a veszélyhelyzet által sújtott lakosság kitelepítése válhat szükségessé. Elsődlegesen a lakosság ellátásának megszervezése jelentkezik, majd a helyreállítás válik feladattá.
 
2.9.2. Kommunikációs hálózatok veszélyeztetettsége
 
A védelmi tevékenység kulcskérdése az egyes egységek, személyek közötti kommunikáció biztosítása. Ennek során a rendszernek a következő feltételeket kell biztosítani:
  • megbízhatóság
    a rendszer folyamatosan működik, egyes elemeinek kiesését tartalékok kompenzálják
  • torzulásmentesség
    az átvitt jelek információtartalma az adótól a vevőig az információ megértése szempontjából nem változik
  • gyorsaság
    a jelek átvitelének sebessége a befolyásolni kívánt esemény szempontjából peratívnak tekinthető
  • hozzáférhetőség
    a kommunikációs csatornák az esemény releváns résztvevőinek mindegyikének folyamatosan rendelkezésére áll a rendszer használatától függetlenül
  • biztonságosság
    a kommunikációs csatorna kielégíti a jelek átviteléhez szükséges műszaki-, és a jelek tartalmához fűződő adatvédelmi követelményeket.
 
Korunk fejlett technikai világában az egyik legveszélyeztetettebb tényező a kommunikációs technológia, úgymint vezetékes- és mobiltelefon hálózatok, rádióhálózatok, Internet. Mindhárom csatorna számos (főleg technikai) veszélynek van kitéve, melyek csak felelős vezetők által meghatározott és érvényre juttatott védelmi tevékenységgel védhetők, biztosítható általuk a folyamatos információ áramoltatás. Ki kell emelnünk azonban az Internet sérülékenységét, mely a külső (nyílt) csatornán elsődlegesen a külső (főleg vírus) támadások miatt károsodik, valamint a belső (zárt, intranet csatornákat), melyek elsődleges sérülékenységét a fizikai károsodások során szerzik. Ezek a belső fizikai jellegű károsodások azonban olyan dominóhatást indíthatnak el, ami nagy, szervek-szervezetek közti kommunikációs összeomláshoz, adatvesztéshez vezethet. A külső, vírusos fertőzések egyre nagyobb kihívást jelentenek és emiatt egyre jelentősebb veszélyeztető tényezővé válik tekintettel annak gyorsaságára, arra – hogy néhány óra alatt országnyi, földrésznyi, vagy akár világméretű fertőzést tud okozni.
        
A megye védelmi igazgatási feladatait ellátó, abban közreműködő szervei rendelkeznek olyan működési okmányokkal, melyekben kidolgozásra kerültek az egymást segítő/kiváltó kommunikációs csatornák éppúgy, mint végső megoldásként a futárszolgálat felállítása, alkalmazása. A tervezés során fő hangsúlyt kap az alternatív megoldású elektromos áramellátás is, mint minden kommunikációs eszközt működtető technikai feltétel. Ezeket a feladatokat az érintett szerv, szervezet vezetőjének kell kezelni, melyhez segítséget nyújthat a MVB. Távközlési, valamint az Informatikai Védelmi Részleg. Mind a kritikus infrastruktúra, mind a kommunikációs rendszerek működésében bekövetkező (vétlen technikai, vagy szándékos) zavar reális veszélyt jelent a közrendre, közbiztonságra, logikai hatásként számolni kell közbiztonsági válsághelyzet kialakulásával.
        
2.10. Nagy személyi veszteséggel járó balesetek:
 
Rendkívüli káreseménynek minősül a légi, vízi, közúti, vagy vasúti baleset, ha nagy számú súlyos és halálos sérüléssel, valamint adott közlekedési útvonal, vagy a baleset környékének huzamosabb kényszerű lezárásával jár. Külön ki kell emelni a repülőtereken, illetve környezetében, valamint az átkelőhelyeken előforduló baleseteket, melyek általában nagy személyi veszteséggel járnak. Ezen kategóriában nem zárható ki kisebb tüzek keletkezése, de veszélyes anyagok esetleges környezetbe kerülésével is kell számolni. Bizonyos meteorológiai jelenségek megnövelik a balesetek bekövetkezésének valószínűségét.
           
2.11. Határátkelőhelyek zsúfoltságából eredő helyzetek:
    
Az év meghatározható időszakára korlátozható turisztikai jellegű csúcsforgalom, amely az M5 és M43 autópályákon, az E-75.sz., E-68.sz. főközlekedési utakon, és főleg Röszke, illetve Nagylak térségében okozhat rendkívüli helyzetet. Hasonló mértékű forgalomtorlódásra, hosszú várakozási időre számíthatunk a szomszédos országokban valamilyen okból bevezetett (pld. sztrájk, útlezárás, első helyzet, stb.) részleges, vagy teljes határzár esetén is.
 
Elsődleges hatásként a kialakult helyzetben, a várakozók egészségügyi – higiéniai ellátása jelentkezhet feladatként, mely feladatokat másként kell kezelni a téli, illetve nyári időszakban.
 
2.12. Határon túli katasztrófák és hatásaik:
 
Ezen esetek közé jellemzően a nukleáris, árvízi, illetve vízszennyezési katasztrófákat, valamint a szomszédos országban bekövetkező földrengést sorolhatjuk, melyek hatásai megyénket is érinthetik.  Az utóbbi időkben, az előforduló vízszennyezések okozták a legtöbb ilyen esetet, melyben mind a Tisza, mind a Maros Csongrád megyei szakaszai is érintve voltak.
           
2.13. Tömeges migráció:
        
A civilizációs eredetű katasztrófák közül a társadalmi-politikai élet folyamataiból származható szerencsétlenségek és rendkívüli helyzetek a megye területén elsősorban a városok közvetlen közelében jelentkezhetnek. Ezen migrációs helyzeteket két részre lehet osztani:
        
  • Gazdasági eredetű: az EU-hoz történő csatlakozással, mint külső határként szerepel Magyarország, így a gazdaságilag elmaradottabb országokból mind több személy próbál az európai uniós tagországokba bejutni.
  • Politikai eredetű: a társadalmi-politikai hatások változásával előfordulhat tömeges migrációs helyzet, melynél általában egy társadalmi csoport, vagy réteg tömegesen és általában valamilyen kényszer folytán útra kel, elhagyja lakóhelyét és újat keres, ideiglenest, vagy véglegeset.
 
Ilyen helyzetben elsősorban az ellátási-elhelyezési feladatok jelentkezhetnek, míg másodsorban a további eljárások lefolytatása (Pl. kiutasítás, ideiglenes tartózkodási engedély) várható.
 
2.14. Terrorfenyegetettség, globális veszélyek
        
A XX. század végi és a XXI. század eleji események azt mutatják, hogy az egész világon elharapózott az erőszak, a terror, a terrorfenyegetettség, annak minden lehetséges eszköztárával. Értendő ez a klasszikusnak nevezhető erőszakcselekményekre éppúgy, mint a biológia, vegyi, nukleáris támadások potenciális veszélyeire, eseményeire. Ide sorolhatjuk még a gazdasági-pénzügyi szférát érintő támadásokat, az Internet által „kínált” számos lehetőséget, a proliferációt.
 
Megállapítható, hogy megyénk ilyen irányultságú veszélyeztetettsége ugyan alacsony (nem elsődleges célpont), ugyanakkor reális – országunk NATO tagállam. Az EU külső határaként elsődleges szűrést kell teljesítenünk abból a nem csak turisztikai célzatú utasforgalomból, mely a balkáni, közel- és távol-keleti, észak-afrikai államok állampolgárait is magába foglalja. Megyénk területén jelentős energiahordozó készlet található. Ebből következik, hogy a SEVESO-II hatálya alá tartozó veszélyes üzemek területi elhelyezkedése magában hordozza annak minden aspektusát. Közlekedési hálózatunk a határmegye jelleg miatt több ponton metszi az államhatárt, rendelkezünk repülőterekkel.
 
Mivel számos stratégiainak nevezhető lehetséges célponttal rendelkezünk, reális veszélyként kell számolnunk ilyen jellegű eseménnyel, mely a tényleges személyi- és anyagi károkon túl kiválhat közbiztonsági válsághelyzetet is.