A Hatósági Osztály tevékenysége


 

Letölthető dokumentumok:

 

Kérelem szakértői névjegyzékbe vételhez.

 

 

Tájékoztatás eljárási költség fizetéséről (eljárási illeték fizetés, igazgatási szolgáltatási díj fizetés):

Egyes kérelemre indult közigazgatási hatósági ügyekért jogszabályban meghatározott esetekben eljárási költséget kell fizetni.

Az eljárási költségek közé tartozik:

  1. az eljárásiilleték fizetés és az
  2. igazgatási szolgáltatási díj fizetés is.

1. Eljárási illeték fizetés szabályai:

Egyes kérelemre indult  közigazgatási hatósági ügyekért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban Itv.) meghatározott esetekben eljárási illetéket kell fizetni.

 A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.

Illeték mértéke:  az illeték mértékét az Itv. szabályozza.

Eljárási illeték megfizetésének módja:

  • papír alapú ügyintézés esetén:

Az illetéket – papír alapú ügyintézés esetén –  illetékbélyeggel,  vagy  az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 4/A. § (1) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár által e célra létrehozott 10032000-01012107-00000000 számú eljárási illetékbevételi számlára történő átutalással kell befizetni.

Az átutalás során a befizetés azonosíthatósága érdekében a  közlemény rovatban fel kell tüntetni az alábbiakat: ügyfél neve, székhelye vagy lakcíme, gazdálkodó szervezet adószáma, valamint ha már rendelkezik ügyszámmal, akkor a közigazgatási hatósági ügy számát, eljárás típusa (tűzvédelem, iparbiztonság, vízügy). 

A közigazgatási hatósági eljárásért fizetendő eljárási illeték megfizetésének tényét az alapeljárás iránti kérelem mellékleteként igazolni kell. 

  • elektronikus ügyintézés esetén:

Azokban az esetekben, melyek során a közigazgatási hatósági eljárás csak elektronikus úton intézhető (pl. ha az ügyfél gazdálkodó szervezet vagy önkormányzat), az eljárási illeték csak és kizárólag átutalással fizethető meg, melyet a Magyar Államkincstár által e célra létrehozott 10032000-01012107-00000000 számú eljárási illetékbevételi számlára történő átutalással kell megfizetni.

Az átutalás során a befizetés azonosíthatósága érdekében a  közlemény rovatban fel kell tüntetni az alábbiakat: ügyfél neve, székhelye vagy lakcíme, gazdálkodó szervezet adószáma, valamint ha már rendelkezik ügyszámmal, akkor a közigazgatási hatósági ügy számát, eljárás típusa (tűzvédelem, iparbiztonság, vízügy). 

A közigazgatási hatósági eljárásért fizetendő eljárási illeték megfizetésének tényét az alapeljárás iránti elektronikus kérelem mellékleteként igazolni kell. 

2. Igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályai:

Egyes kérelemre indult közigazgatási hatósági ügyekért, jogszabályban meghatározott esetekben igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díjat kizárólag átutalással lehet megfizetni.

Igazgatási szolgáltatási díj szabályai:

  • tűzvédelmi hatósági ügyekben: az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 16/2012. (IV. 3.) BM rendelet tartalmazza;
  • iparbiztonsági hatósági ügyekben: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértékéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról szóló 51/2011. (XII. 21.) BM rendelet tartalmazza;
  • vízügyi hatósági ügyekben: a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet tartalmazza.

Az igazgatási szolgáltatási díjakat az Igazgatóságunk, illetve irányítása alá tartozó Kirendeltségeink hatáskörébe tartozó fenti  hatósági/szakhatósági ügyekben a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 10028007-00283597-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell utalni.

Az átutalás során a befizetés azonosíthatósága érdekében a  közlemény rovatban fel kell tüntetni az alábbiakat: ügyfél neve, székhelye vagy lakcíme, gazdálkodó szervezet adószáma, valamint ha már rendelkezik ügyszámmal, akkor a közigazgatási hatósági ügy számát, az  eljárás megnevezése rövidítve, valamint az eljárással érintett település megnevezése (pl.: pirotech. – Szeged, zenés táncos- Szentes, telepeng- Hmvhely. stb.)

A közigazgatási hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének tényét az alapeljárás iránti elektronikus kérelem/bejelentés  mellékleteként igazolni kell. 

 

 

Tajekoztató az ügyfel és a hatóság közti kapcsolattartás egyes kötelező formáiról/2018. január

Hatósági tevékenység:

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról1szóló 2011. évi CXXVIII. Törvény 24. § (1) bekezdés alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként jár el, ellátja a jogszabályokban részére meghatározott feladatokat, irányítja a hivatásos tűzoltóságokat és a katasztrófavédelmi kirendeltségeket.

 

A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon a hatósági-szakhatósági ügyeket a Hatósági Osztály kijelölt ügyintézői végzik.

Az igazgatóság illetékességi területe: Csongrád Megye közigazgatási területe

 

A Hatósági Osztály ügyfél fogadási rendje, és elérhetősége:

Ügyfélfogadás az ügyintézővel telefonon egyeztetett időpontban történik.

 

Telefonos elérhetőség:                      06-62/621-280

Fax:                                                   06-62/621-750

Cím:                                                   6721 Szeged, Berlini körút 16-18.
Ügyfélfogadási időpontok:              Hétfő 800-1400 óráig

Szerda 800-1400 óráig.

Péntek 800-1200 óráig

 

A Hatósági Osztály ügyintézői:       Rókus Imre tű. alezredes szolgálatvezető

Környei Béla c. tű. alezredes kiemelt főelőadó

Nógrádi Csaba tű. őrnagy kiemelt főelőadó

Látos István tű. százados kiemelt főelőadó

 

I. fokú Hatósági tevékenység:

 

A Kirendeltség hatósági tevékenysége:

 

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Kormány rendelet 1. §. (1) bekezdése szerint a Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely eljár

a)1

b)2 a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben eljár,

c)3 a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását, továbbá - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - járművön a tűzvédelmi használati szabályok betartását, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 12. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységet ellenőrzi,

d)4 a Ttv. 20. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség ügyében eljár,

e) a jogszabályok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket,

f)5 az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig, de legalább a szabálytalanság megállapításától számított 24 órára megtilthatja, ha

fa) a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet 15%-nál nagyobb mértékben meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják,

fb) a Ttv. 20. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, vagy az engedélyezett tevékenységtől kedvezőtlenül eltérnek,

fc) tűzvédelmi szabály megszegésével az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetik,

fd)6 a ponyvaszerkezetű építményre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a rendezvény szervezője nem, vagy nem a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően határozta meg,

g) a jogszabályban előírt hatósági egyeztetéseket lefolytatja,

h)7 lefolytatja a tűzoltó készülékek karbantartása tevékenység tűzvédelmi jogszabályban foglaltak szerinti végzésének helyszíni ellenőrzését,

i)8

j)9 eljár a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 7. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott hatósági eljárásokban,

k)10 azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, vagy a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja,

l)11

m)12 eljár az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: OTSZ) meghatározott azon engedélyezési ügyekben, melyeket e rendelet nem utal a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi vagy központi szerve hatáskörébe,

n)13 a szabadtéri rendezvény megtartását megtilthatja, a rendezvény azonnali befejezését rendelheti el, ha az írásban meghatározott vonatkozó tűzvédelmi előírások, biztonsági intézkedések nem garantálják megfelelően a rendezvényen tartózkodók biztonságát, vagy nem tartják be azokat.

 

 

Az Igazgatóság hatósági tevékenysége: 

 

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Kormány rendelet 1. §. (2) bekezdése szerint a Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét (megyei katasztrófavédelmi igazgatóság) jelöli ki, amely

a)-b)14

c)15 eljár - a (3) bekezdés i) pontjában meghatározott kivétellel - a Ttv. 12. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban,

d)16 a polgári repülőterek, a metró és földalatti vasúti létesítmények, valamint az Országház, Országgyűlési Irodaház, Miniszterelnökség létesítményei tekintetében az (1) bekezdés a)-g) és j)-k) pontjában meghatározott esetekben eljár,

e)17

f)18 eljár a 3. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben az építmények beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben,

g) azon beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott,

h)19 eljár - az 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott kivétellel - a Kstv. 7. §-ában meghatározott hatósági és felügyeleti eljárásokban,

i)20 a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetben megtiltja a tűzvédelmi szakvizsga megtartását, továbbá dönt a tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok érvénytelenítéséről,

j)21 a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását, továbbá - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - járművön a tűzvédelmi használati szabályok betartását ellenőrzi,

k)22 az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet,

l)23 lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást,

m)24 a (3) bekezdésben meghatározott eljárások kivételével eljár a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy), ha kormányrendelet másként nem rendelkezik.

(2a)25 Amennyiben a Kormány rendeletében a (2) bekezdés m) pontjától eltérően rendelkezik, a kiemelt jelentőségű ügyben a helyszíni szemlék és hatósági ellenőrzések lefolytatására a területi szerv is jogosult.

Polgári repülőterek:

Az Igazgatóság a polgári repülőterek tekintetében az alábbi esetekben hatóságként jár el:

- az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet,

- a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár,

- a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását ellenőrzi,

- a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 20. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség (a tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni) ügyében eljár,

- a jogszabályok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket,

- az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig megtilthatja, ha

- a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet 15%-nál nagyobb mértékben meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják,

- az 1996. évi XXXI. törvény 20. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, vagy az engedélyezett tevékenységtől kedvezőtlenül eltérnek,

- tűzvédelmi szabály megszegésével az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztetik

- a jogszabályban előírt hatósági egyeztetéseket lefolytatja.

 

 

Kéményseprő-ipari közszolgáltatás

Az Igazgatóság eljár – a „Kirendeltség hatósági tevékenysége” rész j) pontjában meghatározott kivétellel – a Kstv. 7. §-ában meghatározott hatósági felügyeleti eljárásokban.

 

Tűzvédelmi Bírság:

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Kormány rendelet 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Kstv.-ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. A tűzvédelmi bírság kiszabására első fokon - az 1. melléklet 41. sorában rögzített esetet kivéve - a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabálytalanság a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a szabálytalanság helyszínének tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

 

 

II. fokú Hatósági tevékenység:

 

 

Az Igazgatóság II. fokú hatóságként jár el azokban az ügyekben, melyekben az I. fokú szerv (kirendeltség) eljárt. Az I. fokú szerv (kirendeltség) által hozott döntés ellen az ügyfél jogorvoslati kérelmet nyújthat be, melyet mindig a döntést hozó hatóságnál kell előterjeszteni. Az I. fokon eljáró hatóság a fellebbezést megvizsgálja, amennyiben az jogos, úgy döntését módosítja. Abban az esetben, ha a fellebbezésben foglaltakkal kapcsolatban nem ért egyet, úgy azt az eljárás során keletkezett iratokkal együtt a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz felterjeszti.

Az Igazgatóság megvizsgálja a fellebbezést. Az ügyben helyszíni szemlét tarthat, ügyfeleket illetve tanukat hallgathat meg vagy bizonyítási kísérletet végezhet.

 

 

 

I. és II. fokú Szakhatósági tevékenység:

 

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Kormányrendelet értelmében 2018. január 1-től minden eljárásban meghatározásra került az eljáró szakhatóság. Az eljárások döntő többségében első fokú tűzvédelmi szakhatóságként továbbra is a katasztrófavédelmi kirendeltség, míg másod fokon a

területi szerv, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság jár el.

 

Fontos, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított eljárásokban első fokú tűzvédelmi szakhatóságként a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság jár el.