Lakossági riasztási ismertető


Minden település rendelkezik szirénákkal, amelyeket a lakosság riasztására, tájékoztatására használhatnak.
A szirénák használatára jellemzően légitámadás veszélye esetén, illetve katasztrófa bekövetkeztekor kerül sor.
Légi riasztáskor a szirénák megszólaltatásával háromszor 30 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú leadott szirénahang hallatszik, közte 30 másodperc szünet. Háromszor megismételve történik.
 


Katasztrófariasztás
Katasztrófariasztás esetén 120 másodpercig tartó váltakozó hangmagasságú folyamatos szirénahang hallatszik.
 


Riadó elmúlt
A katasztrófa- és a légi riasztás feloldásának jele: kétszer egymás után megismételt 30 másod-percig tartó egyenletes hangmagasságú szirénahang, a jelzések közötti 30 másodperces szünettel.
 
A Paksi Atomerőmű 30 km-es zónájában kiépült egy Lakossági Tájékoztató és Riasztó Rendszer (LTRR), amely a lakosságot veszélyeztető erőműi üzemzavar esetén nem csak riasztja, hanem szóbeli eligazítást, tájékoztatást, utasítást ad a végrehajtandó feladatokról. A hétköznapokban az illetékes önkormányzatok úgynevezett "Kisbíró üzemmódban" üzeneteik "közhírré tételére" használhatják. Így rendelkezésre áll bármely helyi veszély esetén a gyors és pontos tájékoztatásra, riasztásra.
Ezen eszközök üzemképességének próbáját minden hónap első hétfőjén végrehajtják, amennyiben az munkanap. A próba lehet „morgató”, vagyis 1 X 6 másodpercig tartó felfutó hangjelzés,

vagy hangos üzemű "Teljes körű" próba, amely egy Katasztrófariadó jelzésből és egy Veszély elmúlt jelzésből, valamint szöveges közleményekből állnak. Próbák esetén a jelzés kiadása előtt "FIGYELEM EZ PRÓBA", a jelzés kiadása után a "PRÓBÁNAK VÉGE" szöveges közleménye hallhatók.
A lakosság riasztása a motorszirénák, riasztó-tájékoztató rendszerek mellett a közszolgálati rádió- és televízió állomások bevonásával történhet.
A lakosság riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának módjai:
a)    elsősorban közérdekű közlemény közzétételével, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően,
b)    a lakossági riasztó rendszer eszközeivel,
c)    a technikai feltételek megléte esetén elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével,
d)    a helyben szokásos módon (hangosbemondó, hírvivő, falragaszok),
e)    a riasztás és veszélyhelyzeti tájékoztatás közzétételére alkalmas, helyben rendelkezésre álló egyéb eszközökkel, így a rendvédelmi szervek, magánszemélyek élőbeszéd sugárzására alkalmas kihangosító eszközei, valamint kézi kihangosító eszközök,
f)    szükség és lehetőség szerint az a)-e) pontban megjelöltek egyidejű alkalmazásával.
A közérdekű közleményt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által kiadott tartalommal kell közzétenni, melyet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve zártrendszerű kommunikációs csatornán ad át.

A szöveges közlés tartalmazza különösen:
a) a bekövetkezett esemény pontos helyét és idejét,
b) az esemény várható hatásait,
c) az okozott hatás kiterjedését,
d) a keltett hatás várható időtartamát,
e) a követendő magatartási szabályokat,
f) a további tájékoztatási lehetőségeket. A katasztrófariasztás elrendeléséért felelős:
a) országos vagy több megyét érintő veszélyeztetettség esetében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter - a Kormány utólagos tájékoztatásával - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján,
b) megyei, fővárosi szintű veszélyeztetettség esetében a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter utólagos tájékoztatásával - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján,
c) település veszélyeztetettsége esetén a polgármester - a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke utólagos tájékoztatásával - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve útján,
d) a gazdálkodó szerv területén a gazdálkodó szerv vezetője, a polgármester és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének egyidejű tájékoztatásával.