Makói Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság


Makói Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság

Cím: 6900 Makó, Vorhand Rabbi tér 1.
e.mail:
makó.hot@katved.gov.hu
Telefon és fax: 06 (62) 510-740





 

 

A Makói Tűzoltóság története, kivonat „Szabó Ferenc: A Makó Városi Tűzoltóság története” című kiadványából

 

 

Makói Önkéntes Tűzoltóegylet

Alakulásának éve: 1884

Az Önkéntes Tűzoltó Egylet megalakulásában nagy része volt:

Czirbus Dániel árvaszéki jegyző

Nagy Dániel lakatos mester

Szentes Vidor királyi jegyző – az egylet első elnöke

Eckhardt Oszkár az egylet első parancsnoka

 

A polgármesteri Hivatal az első szabályrendeletüket 1885-ben fogadta el. A Szabályrendelet többek között az alábbiakat mondta ki:

A város területén a tűzrendészetet az elöljáróság gyakorolja.

A tűzrendészet költségeit e célra fordítható alap hiányában a város jövedelméből fedezzék.

A város területére terményeket behozni s azokat garmadákba rakni tilos. Az épülettől a takarmányok is 12 méter távolságra legyenek.

A kémények, tüzelőhelyek, kürtők tisztántartására a házban lakók, még ha bérben lakók is, kötelesek ügyeletet fordítani.

Ki a tűzveszélyt a városban észre veszi köteles azonnal jelenteni, az a városi pénztárból mérsékelt jutalomban részesül.

Az önkéntes tűzoltóság köteles a helyszínre sietni, s ott közreműködni.

Ha a tűz már látszólag elaludt, négy órára őrök állítandók.

Akik a szabályrendeletet megszegik, azokat fél naptól 5 napig terjedő elzárás, vagy 2-50 Ft-ig történő pénzbüntetés sújtja, amely a városi pénztáralap javára fordíttatik.

 

 

A fiatal makói tűzoltóság már az első években nagy tekintélyt szerzett Csanád vármegye és a környező megyék településeinek körében.

 

Az egyesület fontosabb adatai:

Létszáma: 40 fő

Csapatfelszerelése: vízszállító gép (1db), tűzifecskendő (4db), vizes lajt (5 db), kézifecskendő (5 db)

Egyéni felszerelések: csákány, fejsze, csáklya, vasvilla, kalapács, ásó.

 

1902-ben újjászervezték és fejlesztették a Makói Önkéntes Tűzoltó Egyletet.

Az egylet tisztikara: elnök, alelnök, parancsnok, titkár, segédtiszt, 2 egyleti orvos, egyleti ügyész, pénztáros, ellenőr, 4 szakaszvezető, őrvezető, 2 csővezető.

Legénység: kürtös, 49 tűzoltó, 4 pártoló tag.

A csapatfelszerelés is jelentősen fejlődött: hidrofor, mozdonyfecskendő, szekérfecskendő, vízszállító kocsi, 7 HL hordó, tűzlétra.

 

1904-ben készült feljegyzésekben említik meg az önkéntes tűzoltók mellett a fizetett tűzoltókat. Ebben az évben 6 fizetett tűzoltó dolgozott a városban, velük oldódott meg az állandó nappali szolgálat és a toronyőrség.

 

1930-ban megalakult a Hivatásos Tűzoltó Testület, melynek tagjai a fizetett tűzoltók lettek. A Hivatásos Tűzoltó Testület az Önkéntes Tűzoltó Egylet parancsnoksága alatt állt.

 

A tűzoltóság a II. világháború okozta nehézségek között is jól végezte feladatát, úgy a háború alatt, mint a háború utáni helyreállítási munkákban.

Az 1941-43. évi jelentésekből kitűnik, hogy a Hivatásos Tűzoltó Testület felszerelése sokkal jobban fejlődik, mint a z önkénteseké.

Csapatfelszerelés: autófecskendő (2 db), motorfecskendő (1 db), mentőkocsi (1 db), targoncás motorfecskendő (1 db), mentőszekrény (3 db)

 

1945. novemberében a 10280/1945. M.E.Sz. országos rendelet szüntette meg az önkéntes tűzoltóságot, így Makón is elrendelték, hogy „mindazt a tűzoltó ügyeleti és más szolgálatot, amit eddig az Önkéntes Tűzoltó Egylet látott el, a jövőben a tényleges tűzoltók végezzék.”

 

1948-ban, az 5090/1948-as számú kormányrendelettel megalapították az Állami Tűzoltóságot, azaz államosították az önkormányzatok által fenntartott tűzoltóságot.

A Belügyminisztérium irányítása alatt a tűzoltóság az országban közel azonos szinten fejlődik, ide értve a technikai ellátottságot.

 

A tűzoltóság egységes elvek alapján szervezett rendészeti szervé válik.

1949-50-ben fölépül az akkori városháza melletti 3 állásos szertár, és jelentős fejlesztések valósulnak meg a technikai eszközök körében. Többek közt 710-es és 344-es Csepel tartályos gépjárművek.

A tűzoltók szálláshelye viszont elképzelhetetlenül elmaradott volt. Az 1960-as évek végéig szalmazsákon és vaságyon aludtak, lószőr pokróccal takaróztak. Éjjeli pihenő alatt is csak felöltözve volt szabad pihenni. A riasztási idő nappal 60, éjjel 90 másodperc volt

 

Az államosítás után tűzoltó kiképző központ létesült Nagykanizsán, Újpesten és Makón. A tűzoltó kiképzés 1949. március elsejével indult be, Makói Tűzoltó Tanosztály, majd Makói József Attila Tűzoltóképző Iskolaparancsnokság néven. A tanfolyamok időtartama 4 hónap volt. Egy-egy tanfolyamon 4 század (közel 400 fő) kiképzése történt. 1954. szeptemberéig 14 sikeres tanfolyamon át.

 

A makói tűzoltók nagy erőpróbája volt az 1970-es árvíz, és az 1974-es belvíz, ekkor a teljes létszámot összevonva, éjjelnappali folyamatos vízeltávolítási munkálatokat végeztek.

 

Az 1989. évi rendszerváltozás a tűzvédelem területén is jelentős befolyásoló tényezőként hatott. Az 1991 évi XX. Törvény a városi tűzoltóságokat újból az önkormányzatokhoz telepítette.

 

1995-ben az önkormányzathoz került a makói tűzoltóság is. Ebben az évben elindult a tűzoltó laktanya építése az Eötvös utca 3-5. szám alatt.

Az új tűzoltó laktanya átadására 1996. október 19-én került sor, amely után a küllemében is a város díszeként megépült laktanyában kényelmes otthonra lelt a hivatását gyakorló személyi állomány.

 

Az önkormányzativá válás a makói tűzoltók életében egy modernizációs folyamat elindulását jelentette.

Ez a fejlődés, fejlesztés napjainkban is tart. 2009. júniusában pályázati forrásból került beszerzésre egy Renault Kerax 4x4 TVF 6.9 V vízszállító különleges szer, így jelenleg a 2 db Mercedes 1234 RB TLF 4000 gépjárműfecskendővel,1 Magirus gépezetes tolólétrával és 1 Mercedes Sprinter műszaki mentő szerrel szolgálja tűzoltóságunk, Makó és a környező települések tűzvédelmét.