Mozgósítás


Mozgósítás: az a folyamat, amely a polgári védelmi szolgálat elrendeléséről szóló döntéstől a polgári védelmi szervezet kárhelyen történő tevékenységének megkezdéséig tart.

A polgári védelmi szervezetek alkalmazására, a polgári védelmi szolgálat elrendelésére akkor kerülhet sor, ha más szervek (tűzoltóság, mentőszolgálat, vízkár-elhárítási szerv, az érintett üzem baleset-elhárítási szerve) erői, eszközei nem elegendőek a kialakult helyzet felszámolásához, illetve, ha a lakosság, vagy a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme ezt egyébként indokolttá teszi.

A területi, a települési és a munkahelyi polgári védelmi szervezetek, valamint a központi rendeltetésű mentőszervezetek mozgósításának szabályait a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 18/2011. számú intézkedése tartalmazza.

 

 

1. A mozgósítás elrendelése

 

A polgári védelmi szervezetek mozgósítását a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök alapján elrendelheti:

 

            - a Kormány, a belügyminiszter útján, az Országgyűlés és a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása
           mellett;

          - a belügyminiszter, a BM OKF főigazgató kezdeményezése alapján, a kormány egyidejű
          tájékoztatása mellett;

          - a főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke a belügyminiszter egyetértésével, a BM OKF főigazgató
          egyidejű tájékoztatása mellett;

          - a polgármester a főpolgármester / a megyei közgyűlés elnökének egyetértésével, a BM OKF   
          főigazgató egyidejű tájékoztatása mellett;

          - a munkahelyi polgári védelmi szervezetet létrehozó vezető a területileg illetékes katasztrófavédelmi
          szerv egyidejű tájékoztatása mellett.

 

A polgári védelmi szervezetek mozgósítása történhet egyidejűleg és részenként.

 

Egyidejűleg történő mozgósítás esetei:

 

          - veszélyhelyzet, szükségállapot bevezetésekor;

          - ha az adott területen olyan mértékű katasztrófa következik be, mely egyidejűleg szükségessé teszi
          minden polgári védelmi szervezet készenlétbe helyezését (akár megelőzte azt más előkészítő rendszabály
          bevezetése, akár nem).

 

Részenként történő készenlétbe helyezés esetén a polgári védelmi szervezetek az elrendelést követően - időben tagoltan - a beavatkozás szükségességének sorrendjében kerülhetnek készenlétbe helyezésre.

 

 

2. A mozgósítás készenléti fokozatai

A területi polgári védelmi szervezetek részére a feladataikra történő felkészítésük és mozgósításuk érdekében a következő készenléti fokozatokat kell tervezni:

          a) alapállapot;

          b) katasztrófavédelmi készenlét;

          c) katasztrófaveszély készenlét;

          d) teljes bevetési készenlét.

 

Alapállapot

Polgári védelmi szervezetek normál működése. Alapállapotban a polgári védelmi szervezetek célirányos szakmai felkészítésével és a logisztikai biztosítással, az anyagi-technikai eszközök fejlesztésével megteremthető és folyamatosan biztosítható a katasztrófa-elhárítási feladatokban történő részvétel, valamint a magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés feltételrendszere.

 

Célja: Létrehozni és biztosítani mindazon feltételeket, melyek lehetővé teszik a gyors és a rövid készenlétű polgári védelmi szervezetek riasztását, megalakítását, katasztrófavédelemben való részvételét, valamint bármely magasabb készenléti fokozat feladatainak normaidőn belüli végrehajtását.

 

            Feladatok:

                        - polgári védelmi szervezetek megalakítása, felkészítése, továbbképzése;

                        - a polgári védelmi szervezetek működését szabályozó okmányok kidolgozása

                        - megalakítási hely kijelölése;

                        - anyagi-technikai eszközök lebiztosítása;

                        - beosztó határozatok elkészítése.

 

Katasztrófavédelmi készenlét

A megalakításra került polgári védelmi szervezetek olyan állapota, amikor az előrejelzések szerint katasztrófahelyzet kialakulása várható és az erők igénybevételére lehet számítani, vagy a már bekövetkezett katasztrófa hatásai elleni védekezés során sor kerülhet erők igénybevételére, valamint amikor az alapállapot feladatai végrehajtására alapozva további rendszabályok bevezetésével megteremtik a teljes bevetési készenlétbe helyezés feltételeit.

Célja: további rendszabályok bevezetése, amelyek biztosítják a gyors és a rövid készenlétű polgári védelmi szervezetek megalakítását, a vezetés folyamatosságát, illetve elősegítik a teljes bevetési készenlétbe helyezés gyors elérését.

 

            Feladatok:

                        - ügyeleti szolgálatok bevezetése;

                        - vezetési feltételek megteremtése;

                        - logisztikai biztosítás megteremtése;

                        - mindazon feladatok végrehajtása, amelyek biztosítják a teljes bevetési

                         készenléti fokozatba való áttérést.

 

Katasztrófaveszély készenlét

A reagálási idő további rövidítése céljából kerül bevezetésre a veszélyhelyzet felszámolása, valamint a lakosság és anyagi javak védelme érdekében.

 

Célja: a polgári védelmi szervezetek megalakítását, a vezetés folyamatosságát biztosító, illetve a teljes bevetési készenlétbe helyezés gyors elérését elősegítő rendszabályok bevezetése.

 

            Feladatok:

                        - a fokozat feladatai végrehajtásának ellenőrzése

                        - készenlétbe helyezettek berendelése;

                        - az anyagok, eszközök átvétele, málházás végrehajtása, a besorolás

                          megszervezése;

                        - állomány tájékoztatása;

                        - a készenlét jelentése.

 

Teljes bevetési készenlét

A polgári védelmi szervezetek legmagasabb készenléti fokozata. Olyan állapot, amikor a kijelölt megalakítási, gyülekezési helyeiken készen állnak az alkalmazásra. Akkor kerül elrendelésre, amikor indokolt a legrövidebb reakcióidő biztosítása.

 

Célja: mindazon feltételek megteremtése, amelyek biztosítják az azonnali alkalmazás feltételeit.

 

            Feladatok:

                        - gyülekezési körletek elfoglalása, berendezése.

                        - működőképesség fenntartása.

                        - vezetés-irányítási helyek teljes személyi és anyagi feltöltése.

                        - alkalmazási készenlét elérése.

 

 

3. Magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés

 

A magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés elrendelésének jogosságáról minden esetben meg kell győződni.

Az elrendelés történhet:

          - a BM OKF és alárendeltjei ügyeleti rendszerén keresztül;

          - a polgári védelmi igazgatás riasztási rendszerén;

          - személyesen (vagy a jogosultak által aláírt megbízólevéllel ellátott személyek útján) szóban, illetve
          írásban;

          - a médiaszolgáltatókon keresztül.

 

A mozgósítás időnormái:

 

Polgári védelmi szervezetek

készenlét (óra)

A készenlét (működési készség) elérésének helye

katasztrófa- védelmi

katasztrófa

veszély

teljes bevetési

GYORS

12 órás készenlétű

8

10

12

Megalakítási, illetve kijelölt gyülekezési helyeken.

RÖVD

24 órás készenlétű

16

20

24

Megalakítási, illetve kijelölt gyülekezési helyeken.

 

A polgári védelmi szervezetek magasabb mozgósítási készenléti fokozatból alacsonyabb mozgósítási készenlétbe történő helyezésére a készenlétbe helyezést elrendelő személy jogosult.

 

Gyors készenlétű (12 órán belüli) szervezetek: irányítást végző szervek és szervezetek, valamint a katasztrófák elhárításában való részvétel érdekében megalakított polgári védelmi szervezetek:

          - adott katasztrófavédelmi feladatokra kijelölt pv. szervezetek egyes szakalegységei;

          - riasztó részlegek beosztott állománya

         - katasztrófahelyzetben érintett közfeladatot, közszolgáltatást ellátó munkahelyi pv. szakalegységek
         állománya

 

Rövid készenlétű (24 órán belüli) szervezetek: azok a teljes állománnyal megalakított részlegek, rajok, csoportok, melyek a gyors készenlétű szervezeteken kívül a katasztrófavédelmi feladatok végzésébe rövid előkészítés után bevonhatók.

 

 

 

4. A mozgósítást elrendelő dokumentum

 

A mozgósítási utasítást tartalmazó iratot a következő minta alapján kell elkészíteni:

 

a)

CÍMZETT

Példa település polgári védelmi szervezete

b)

MOZGÓSÍTÁS

Katasztrófavédelmi készenlét

c)

FELADAT

111, 122-126, 701-708.

d)

 

IDŐ

2011.06.10. 10 órától

e)

ELRENDELŐ

Példa település polgármestere

f)

ADTA

XY (név), Példa település polgármesteri hivatala, 2011.06.10. 8:20

g)

VETTE

VZ (név), Példa település pv. parancsnoksága, 2011.06.10. 8:30

 

A címzett aláírása:

 

 

 Az elrendelésre jogosult aláírása:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. Mozgósítási terv

 

A magasabb mozgósítási készenlétbe helyezés feladatainak tervezése a Mozgósítási Tervben történik, mely a veszély-elhárítási tervrendszer része, a településeken a Helyi Védelmi Bizottság készíti az illetékes katasztrófavédelmi szerv vezetésével készíti:

 

A mozgósítási tervben rögzíteni és szerepeltetni kell:

  • az elrendelésre jogosultak nevét;
  • az elrendelés jogosultságát;
  • a kiértesítési rendjét;
  • a 24 órás szolgálat feladatait;
  • az elrendelés, lejuttatás módját;
  • a magasabb készenlétbe helyezés feladatait fokozatonként.

A terv alkalmazhatóságának biztosítása érdekében a döntések meghozatalához szükséges legfontosabb adatokkal, tényekkel, nyilvántartásokkal, értékelésekkel ki kell egészíteni a veszély-elhárítási terv adattárát.

A tervet a polgári védelmi szervezetet létrehozó vezető hagyja jóvá az illetékes katasztrófavédelmi szerv vezetőjének egyetértésével. A terv karbantartását félévente el kell végezni, továbbá, ha a szervezetekben, állományban, igénybe vehető technikai eszközökben, nyilvántartott anyagok típusában vagy mennyiségében, megalakítási és működési körletekben, helyekben változás következik be, azt azonnal rögzíteni kell.

 

A készenlét időben történő elérése érdekében rendszeres gyakorlásokat kell tartani.

A gyakorlást elrendelheti valamennyi pv. szervezet részére a belügyminiszter a BM OKF főigazgató kezdeményezésére, illetve illetékességi területén a polgármester. A polgári védelmi szervezetek személyi állományának felkészítésével el kell érni, hogy képesek legyenek a mozgósítási készenléti fokozatok feladatainak normaidőn belüli végrehajtására.