Szegedi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság


Szegedi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság

Cím: 6728 Szeged, Napos út 4.
e.mail:
szeged.hot@katved.gov.hu
Telefon: 06 (62) 553-040
Telefax: 06 (62) 553-041


 

Már a középkor magyar városai szigorú rendelkezésekkel szabályozták a tűzvédelmet, egészen a tűzgyújtás szabályaitól a víz tárolásáig. Magyarországon az 1800-as évek első felében alakultak az első önkéntes tűzoltó egyletek (Sopron 1863., Buda és Pest 1867., Gyula 1869.). Az 1860-as évek elején Gróf Széchenyi Ödön – külföldön szerzett szakirányú tapasztalatai alapján – megalapította a székesfőváros tűzoltóságát, kidolgozta a tűzoltó alapelveket, -előírásokat, és létrehozta a Magyar Tűzoltó Szövetséget.

 

A Szeged Városi Hivatásos Tűzoltóság megalakítása

 

Szeged város vezetése 1720. évben külön szabályrendeletben írta elő a pipázás, tűzgyújtás szabályait. Az 1816. évi tűzvész után a városi tanács kiadta a „Tűzrendszabályok”-at.

1870-ben – Benke Ferenc főparancsnok vezetésével – alakult meg Szegeden az Önkéntes Tűzoltó Egylet. Gróf Széchenyi Ödön szakmai útmutatásai alapján szervezték gyakorlataikat, képezték tűzoltóikat. A város közgyűlése ugyan elismerte az Önkéntes Tűzoltó Egylet fontosságát, a zavartalan működéshez szükséges anyagi fedezetet azonban nem szavazta meg.

Döntő változást az 1879. március 12-i Szegedi nagy árvíz hozott, ahol a budapesti önkéntes és hivatásos tűzoltók csapatai is részt vettek a mentésben. Gróf Tisza Lajos felhívta a vezetés figyelmét a tűzoltói intézmény felállításának sürgősségére, a város tanácsa hivatásos tűzoltóság felállítását határozta el. A polgármester 9100/1879. sz. határozatával 1879. augusztus 27-én 32 tűzoltó felesketésével létrehozta Szeged Város Hivatásos Tűzoltóságát Gaskó János tűzoltóparancsnok vezetésével.

A tűzoltóság felszerelése az alábbiakból állt:

3 db Walser fél gumiszelepes, álló hengerű mozdonyfecskendő; 4 db vaslajt; 1 db szerkocsi; 6 db horgoslétra; 4 db vízi puska; 4 db hordozható fecskendő; 1 db kocsifecskendő.

 

A tűzoltóság szervezete az 1920-as évekig

 

Szeged Város Hivatásos Tűzoltóságának életében jelentős változást hozott az 1898. évben átadott új tűzoltó laktanya, melyet 1899. év pünkösd napján szentelték fel. Az akkori tűzoltóparancsnok Kovács József egyik legnagyobb érdeme volt, a közkedvelt egyéniségével és összeköttetéseivel kieszközölt, Kossuth Lajos sugárúti épület, melyet akkoriban az ország legmodernebb tűzoltó laktanyájaként emlegettek. Igyekeztek új, modern felszereléseket beszerezni, ennek eredményeként hidrofort és egy motoros fecskendőt is sikerült vásárolni. Kovács József parancsnokságának idején nemcsak a hivatásos, de az önkéntes tűzoltó testület is fejlődésnek indult.

1904-ben a tűzoltóság keretein belül megalakult a városi mentőállomás; új vízmű épült, ezzel a tűzoltáshoz szükséges vízszerzési helyek tekintetében is jelentős haladás történt.

Az 1905. évben az Országos Tűzoltó Szövetség XVI. országos kongresszusának megtartására Szegeden került sor.

 

1906-tól közel 30 éven át Papp Ferenc volt Szeged tűzoltóparancsnoka, aki kiemelkedő szerepet játszott a város életében. Tiszteletére a város vezetése a Kossuth Lajos sugárúti tűzoltólaktanya Szilágyi utcai falán emléktáblát helyezett el.

A Tűzoltóság számára az 1910-es évek a stagnálást jelentették, bár a képzések színvonala javult, a megelőző tűzrendészet fejlődött. 1914-ben Papp Ferenc parancsnok és 26 tűzoltó hadba vonult, ezzel a laktanyában szinte leállt az élet: csupán egy-két tűzoltó volt készenlétben. A tűzoltási feladatok ellátása akadozott, ezért a későbbiek folyamán katonai tűzoltó különítmény került felállításra. Az állomány újjászervezése, a korábbi rend visszaállítása 1919-20-ban történt.

 

Technikai fejlődés a II. világháborúig

 

Jelentős változást az automobilizáció jelentett: 1920. február 6-án és 13-án a tűzoltók autószerekkel vonultak a tűzesetekhez, ahol már tolólétra is bevetésre került.

A motorizáció óriási jelentőségű volt a tűzoltóságok életében. A növekvő város, a magasabb épületek, a fokozódó tűzveszély igényelte a tűzoltóság gyorsabb, hatékonyabb bevethetőségét. A jelzés gyorsasága – a telefon egyre nagyobb terjedésével – fokozódott. Ezzel egyidőben a felszerelések korszerűsítése, számuk növelése egyre folyt: új benzinmotoros fecskendő érkezett Szegedre, a tűzoltó gépkocsik kerekeit ballon-gumikkal váltják fel. A nagy gazdasági világválság természetesen Szegeden is éreztette hatását: nőtt a munkanélküliség, a tűzoltóság fejlesztése is lelassult. A tűzrendészet szabályozása érdekében megjelenik a Tűzrendészeti közigazgatás kézikönyve, majd Szegeden kezdődik az első országos tűzoltó tisztképző tanfolyam.

Papp Ferenc parancsnok 1923-ban „Tűzoltó” címmel országos szaklapot indít.

 

A járművek a kor színvonalának megfelelőek voltak: a FIAT típusú szerkocsi, az OPEL mentőautó, a Mátra-féle tolólétra az 1920-as évek végén állt készenlétben. Később magyar gyártmányú Rába autófecskendő is gazdagította a járművek listáját. Akkoriban több jelentős tűzeset is történt, ahol a tűzoltók sikeresen beavatkoztak: 1925 februárban leégett a városháza tornya; 1926-ban égett a Subajda csokoládégyár tetőzete; 1927-ben a Magyar Kender-, Len- és Jutaipar újszegedi gyártelepén egy 65 méter hosszú kenderkazal kapott lángra.

 

A tűzoltóság szervezeti változásai 1990-ig

 

A II. világháború súlyos károkat okozott a magyar és a szegedi tűzoltóság járműállományában. A tűzoltóság járművei a háború vége felé Nyugat-Magyarországra (Sopron, Szombathely), majd Németországba kerültek. A város szinte járművek nélkül maradt. Teljesen újra kellett szervezni, indítani a hivatásos tűzoltóságot; használhatatlan, roncs autókból kellett használható, működőképes járműveket létrehozni.

1948-ban az 5095/1948. sz. kormányrendelettel létrejött az állami tűzoltóság intézménye, felváltva az önkormányzati tűzoltóságokat. Az állam gondoskodott az egységes járműpark beszerzéséről, működtetéséről; az 1950-es évek elején orosz és magyar gyártmányú járművek kerültek rendszerbeállításra. A tűzoltóság orosz minták alapján katonai szervezetté vált, fejlődött a tűzrendészet. Több kormány- és belügyminiszteri rendelet próbálta átalakítani a magyar tűzvédelem és tűzoltóság rendszerét. Az első, valamennyi területet átfogó, tűzvédelmi kódex az 1956. évi XIII. törvény. Az 1/1963. (VII.5.) BM rendelet a tűzrendészet további, még fokozottabb társadalmasításáról intézkedett; jelentősen egyszerűsítette a tűzrendészeti munkát, megszüntette a határozati rendszert, növelte a vállalatok felelősségét a tűz elleni védekezésben. Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején a gazdaság és a közigazgatás változásai szükségessé tették a tűz elleni védekezésre és a tűzoltóságra vonatkozó jogszabályok teljes körű felülvizsgálatát.

1973-ban és 1974-ben hatályba léptek azok a rendelkezések, amelyek jelentős része ma is hatályos. Ekkoriban kerültek rendszerbe a Csepel típusú, magyar gyártmányú járművek, korszerűbb felszerelések (Csepel 344, Csepel 420, Csepel Áramfejlesztő stb.).

 

A Szegedi Tűzoltóság átalakulása a rendszerváltás után

 

Az 1989-es rendszerváltás, a ’90-es évek reformjai jelentős változást jelentettek a tűzoltóságok szervezetében. Az 1991 évi XX. törvény ismét az önkormányzatok kötelező feladatává tette a tűzvédelmet. A Szegedi Tűzoltóság átszervezése 1995-re fejeződött be, ekkor alakult meg – újra – a Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága. A fenntartó, a gazdálkodást biztosító szervezet az önkormányzat lett, a szakmai felügyelet a Belügyminisztériumnál maradt. A tűzvédelem feladata nem változott: tűzkárok megelőzése, tűzesetek eloltása és keletkezési körülményeinek vizsgálata.

Szeged város tűzvédelmének biztosításán túl további 26 település tartozott a működési és illetékességi területhez. Külön kiemelt feladatot jelentett Algyő és az algyői olajmező tűzvédelme. Ez 1968 óta jelentős, amikor kiemelkedő veszélyességű olajkút tűz volt ezen a területen, melynek eloltása közel 2 hónapot vett igénybe.

1988. évben került átadásra az új, korszerű, európai színvonalú laktanya a Napos úton.

 

A Szegedi Tűzoltóság napjainkban

 

A Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság felépítése az 1990-es években nem változott jelentősen (141 fő). 2002-től 153 fővel, majd 2008-tól 157 fővel látja el feladatát. amelyből 139 fő készenléti jellegű szolgálatot ellátó tűzoltó. A tűzoltók 1976 óta 24/48 órás váltásos rendszerben dolgoznak.

A szegedi Tűzoltóságnál 3 készenléti és 1 tartalék gépjárműfecskendő valamint 8 db különleges jármű található. Különleges mentő- és vegyvédelmi felszereléseink világszínvonalúak. Évente általában 800-1200 eset történik a közel félmegyényi (fél Csongrád megye) területen.

2003. március 13-án megkezdte működését a Regionális Műszaki Mentő Bázis, amely két hordozójárműből, egy vegyi balesetek felszámolásához szükséges eszközöket tartalmazó felépítményből, egy műszaki mentések végrehajtásához szükséges eszközöket tartalmazó cserefelépítményből, egy oltókonténerből, valamint egy speciális szállító konténerből áll. Regionális jellegénél fogva Csongrád megye területén kívül Bács-Kiskun és Békés megye területének egy része is területi hatálya alá tartozik.