Szentesi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság


Szentesi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság

Cím: 6600 Szentes, Kossuth u.47.
e.mail:
szentes.hot@katved.gov.hu
Telefon: 06 (63) 561-041
Telefax:06 (63) 561-049 


 

RÉSZLETEK SZENTES VÁROS TŰZOLTÓSÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL 1872-TŐL 1954-IG


1867-es kiegyezés után egész Magyarország területén-így városunkban is -föllendültek az önszervezett egyesületek, egyletek alapításai.

A Szentesi Lap1872 augusztus 18-i számának címoldalán Arady Kálmán felhívást tett közzé: " Felhívás Szentes polgáraihoz" címen. "Már van akadémiánk, Kisfaludy Társaságunk, múzeumunk, egyetemünk, nemzeti színházunk, számos kereskedelmi ipari és gazdasági egyletünk. De hiányzik számos anyagi és erkölcsi kárunkkal nélkülözött egylet, mint például a vívó-lövő és tűzoltó egylet. Ily intézetek, ha már állami intézkedés folytán eddig nem létesültek: létesítsük azokat társadalmi és községi úton. Minden valamire való község létesítheti ezen annyira fontos életbevágó intézeteket." -írja Arady Kálmán.

A szavakat nemsokára tett is követte: 1873 április 27-én Kristó Nagy István polgármester szintén a városi lap hasábjain alakuló közgyűlésre hívta a város polgárait. A közgyűlésen "közkívánatnak engedve" az egylet ideiglenes elnökségét Balogh János rendőrkapitány volt szíves elvállalni. Az alapszabályok szerkesztésére Pap Ödön elnöklete alatt és Arady Kálmán jegyzősége mellett egy küldöttség választatott meg. Alapításkor az egylet öt vízipuskával, negyvennyolc bőrvederrel, hét lajtkocsival, tíz darab csákjával rendelkezett , melyek nagy része javításra szorult, ugyanakkor intézkedtek két darab újszerkezetű vízipuska és húsz darab újabb szerkezetű szer megvásárlására.

A városi tűzörség a városháza alagsorában kialakított "őrszobán" kapott elhelyezést a szereket felszereléseket, valamint a tüzilovakat pedig, az udvaron lévő három istállóban helyezték el. A z egylet több mint hetven iparost és számos községi alkalmazottat , valamint a "város "szépei" közül többek között Zsoldos Ferenc mérnököt Cickatricis Lajos vármegyei főjegyzőt is tagjai közt tudhatta. Ez az önszerveződés azért is volt jelentős, mert az állam csak mintegy tizenöt év múlva 1888-ban tette kötelezővé egy kormányrendeletben a hasonló intézményeket. Az önkéntes és köteles tűzoltók mellett 1895- tól a város -igaz egy-két fővel- fizetett hivatásos tűzoltókat is alkalmazott. Az önkéntes tűzoltók utánpótlásában és az ügy iráni buzgalmában sosem volt hiány a városban az állomány képzettsége és a szerek állapota már annál nagyobb kívánnivalót hagyott maga után...

Az első világháborúban csaknem harminc tűzoltó esett el a fronton, melyek pótlása csak nagy nehézségek árán volt biztosítható. A gazdasági világválság a várost és ezen belül természetesen a tűzoltóságot sem kerülte el. A város vezetése többek között a tűzoltóság létszámának és az amúgy is leamortizálódott tűzoltó felszerelések csökkentését tervezte. A kétségbe esett tűzoltóparancsnok nem látva kiutat ezen helyzetből 1925 július 9-én felgyújtotta a városháza Ny-i szárnyának tetőszerkezetét. Ez a tett- habár eléggé el nem ítélhető módon is- a későbbiekben nagyban elősegítette a város tűzvédelmének fejlődését. A gazdasági káoszból kilábalva folyamatos fejlődés jellemezte a tűzoltóságot.

Motoros fecskendők, szakfelszerelések egymást követő beszerzése jellemezte ezt a korszakot ,amíg a második nagy világégés maga alá nem temette ezt az időszakot is. 1945 után igen nehéz periódusa a város tűzvédelmének és ez nemcsak a szakképzett tűzoltók hiányában jelentkezik, hanem a háború által el nem pusztított tűzoltó felszerelések nagy részét is a megszálló csapatok magukkal hurcolják. A talpraállás nem volt könnyű, de a város vezetése és lakossága ekkor is megtesz minden tőle telhetőt, hogy biztosítsa a tűzvédelem alapvető feltételeit. Az igazi változást 5090/1948 Kormány rendelet hozza, amelyben rögzítik a tűzoltóságok államosítását. Ez a jogszabály megszakítja a csaknem száz éve a helyi önkormányzatok által fenntartott tűzoltóságok működését, és többnyire hivatásos alapon szervezett katonai jellegű a Belügyminisztérium közvetlen irányítása alá tartozó szervezetet hoz létre. Az új tűzoltóság városunkban továbbra is a városháza alagsorában és udvarában kerül elhelyezésre.

1950 elején mind a város , mid pedig a Belügyminisztérium részéről felvetődik a szándék, hogy új a kor színvonalának, és követelményeinek megfelelő tűzoltó laktanyát építsenek Szentesen. Szentes város tanácsa Városi Bizottsága részéről a következő telkeket hozta javaslatba: Sóház telek, Ady Endre u. 6. Marx tér, Tyúkpiac tér, Lakos tér, Marx tér 7. és a Kossuth u. 19. sz. telek., melyből a helyszíni szemlék után a Rákóczi u. Marx tér északi sarkánál lévő trapéz alakú területet tartja a kivitelezésre legalkalmasabbnak. Azonban a talajmechanikai vizsgálat után ezt a helyet is elvetik. Az újabb immár végleges helykijelölés 1951 február 27-én történik meg. A helyszín a Gazdasági Iskola és a transzformátor ház közötti részben a sertésvásártérből lecsípett 1003 négyszögöl nagyságú terület. Még ezen év májusában a Szentesi Magasépítési Vállalat megbízást kap, hogy a városképi szempontokat is figyelembe véve a már meglévő Gazdasági iskola és Rendőrpalota külső homlokzatához igazodó E/21 jelű titkosított épület építését kezdje meg. A kivitelező a munkákat 1952- ben kezdi meg, melyet 1954- ben fejeznek be.

 

SZEMELVÉNYEK A SZENTESI TŰZOLTÓSÁG SZOLGÁLATI NAPLÓJÁBÓL 1912-TŐL 1926-IG

TŰZESETI JELENTÉS

Pataki József Veselényi utca 66. szám alatti házánál, gyermekek szalmás színben gyufával való játszása következtében a színben levő szalma meggyulladt, melyről az egész kis melléképület cserepes tetőzete is leégett. A tüzet a toronyőrök nem vették észre, és onnan a tűz helyszínéről küldönc útján lettünk értesítve. Mire a tűz helyszínére kiértünk az teljesen leégett. Kivonulás alkalmával a rossz út és a rendkívül sebes hajtás következtében egy vízhordó lajtkocsiból a kerékszeg kiesett és a lajt összetőrt, s én a tetőfák lezuhanása következtében leestem, illetve magával rántott, s egy helyen kisebb zúzódást, s két helyen, pedig súlyos ütődést szenvedtem, s egy saját nadrágom tönkre ment, és sem ruhát sem ruhapénzt egyáltalán nem kapunk egy nadrág és egy blúz az egész használható ruhatáram.

Kelt: Szentesen 1912 évi Február hó 16-án Bagi Imre Városi Őrparancsnok

TŰZESETI JELENTÉS

Veisz Pál kereskedő Vásárhelyi utca 24. szám alatti üzlete gyufa öngyulladás következtében, kigyulladt és részben elégett a többi pedig a tűz rossz megtámadása következtében teljesen tönkre ment, mivel az Érsek Antal városi tűzoltónak mint első csővezetőnek, amint a tapasztalatom bizonyítja fogalma sincsen, hogy egy belső és zárt tüzet hogyan kell szakszerűen oltani, mert ahelyett, hogy először gyenge, szórt sugárt alkalmazott volna, ahelyett a legerősebb sugarával tönkre tette az üzlet egész berendezését úgyannyira, hogy még a plafonról is az összes meszet is levágatta, s igazán szerencséje, hogy az üzletben levő villanyos vezeték agyon nem vágta, mert állandóan mindig a plafont locsolta és körül az egész mindenséget, csak éppen ott nem ahol égett a tűz.

Kelt: Szentesen 1914 évi január hó 5-én Bagi Imre Városi Tűzoltó Örparancsnok mint fecskendő kezelő