Isten veled Füle!

A tűzoltóknál minden nap arról szól, hogy sorra érkeznek a segélyhívások a bajba jutottaktól,  ők pedig a helyszínre sietnek. Október elsején is érkezett hozzánk egy hívás…de már nem tudtunk segíteni.

Ezen a napon örökre elveszítettük fiatal bajtársunkat, munkatársunkat, barátunkat, Fülöp Gábort, avagy Fülét, ahogyan mi hívtuk. 

Gábor 1997 áprilisa óta teljesített szolgálatot nálunk. A szegedi laktanyában vette fel élete első szolgálatát. Évekig volt vonulós tűzoltó, majd 2012-től a vármegyei műveletirányításon fogadta a segélyhívásokat. 

Kiemelkedő munkájával, példátlan alázatával és szorgalmával minden munkatársunk elismerését és szeretetét kivívta.  2024 márciusában tiszti kinevezését Budapesten vette át. 

Mindig, mindenhol segíteni akart. Hivatásos és civil mentőszervezetnek is tagja volt. Már a megalakulásakor csatlakozott a HUNOR mentőszervezethez. Tagja volt a Szegedi Vízimentő és Tűzoltó Szakszolgálatnak is. Minősített búvárként számos mentésben vett részt. 2019-ben több társával együtt dolgozott többek között a Hableány hajókatasztrófa helyszínén is. 

Nem csak szakmailag, emberileg is kivételes volt. Végtelen szerénysége, segítőkészsége vitathatatlan. Nem lehetett tőle lehetetlent kérni. Mosolygós arca mindannyiunk emlékezetében ott él. 

A szervezet minden tagja megrendülve vette tudomásul, hogy Füle elment. Bajtársaiban nem csak munkatársakra talált az elmúlt huszonhét évben, hanem valódi barátságokat kötött. A katasztrófavédelem munkatársai nem kollégaként, hanem igaz bajtársként, igaz barátként búcsúznak most tőle. 

Isten Veled barátunk, Isten Veled Füle!