Tűzvizsgálat

A tűzvizsgálati eljárások során alkalmazott jogszabályok:

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (a továbbiakban: Ákr.)
1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról.
1990. évi XCIII. törvény az illetékről.
259/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról.
469/2017. (XII. 28.) Kormányrendelet az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről
44/2011. (XII. 5) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról
490/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályokról
43/2011. (XI. 30.) BM rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről.
54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ).

A tűzvizsgálat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv azon szakmai tevékenysége, amely a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányul.

A tűzvizsgálat hivatalból induló hatósági eljárás, az ügyfél kérelmére tűzvizsgálati eljárás megindítására a jogszabály nem ad lehetőséget.

Az eljárás megindításának okai, eljáró szerv:

A tűzvizsgálati hatósági eljárás lefolytatására, a jogszabályban meghatározott alábbi esetekben a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság jogosult:

a tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel,
a tűzeset során haláleset történt,
a tűzeset minősített riasztási fokozata III-as vagy annál magasabb volt,
szakmai vagy egyéb szempontból indokolt.

A tűzvizsgálati eljárást az Ákr. előírásai szerint kell lefolytatni.

Ügyfél:

A tűzvizsgálati eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül a tűz keletkezési helyeként azonosított ingatlan, valamint a tűz keletkezésével közvetlenül érintett ingóság tulajdonosa, használója.
A hivatalból indult tűzvizsgálati eljárás megindításáról az ismert ügyfelet nyolc napon belül az Ákr. alapján értesíteni kell.

A tényállás tisztázása

A tűzvizsgálat során minden esetben tűzeseti helyszíni szemlét kell lefolytatni. A hatóság szabadon megválaszthatja az eljárás során alkalmazott és felhasznált bizonyítási eszközöket, például fényképfelvételeket készít, iratok bemutatását kéri az ügyféltől, nyilatkoztatja az ügyfelet, tanúkat hallgat meg, szakértőt rendel ki, szükség szerint bizonyítékot foglal le.

Ügyintézési határidő

Az ügyintézési határidő az első eljárási cselekmény (tűzeseti helyszíni szemle) elvégzésének napján indul, amelyről az ismert ügyfeleket nyolc napon belül kell értesíteni.

Az ügyintézési határidő — az Ákr. alapján — 60 nap.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének időtartama.

Döntéshozatal

A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz. A tűzvizsgálati eljárás esetében ez a tűzvizsgálati jelentés. A tűzvizsgálati jelentés rövid, közérthető formában tartalmazza a tűz keletkezéséhez vezető folyamatra és a tűz terjedésére vonatkozó megállapításokat. A tűzvizsgálati jelentés az ügyfél számára jogot, kötelezettséget nem állapít meg.
A tűzvizsgálati jelentést a hatóság az eljárás során ismertté vált ügyfél számára megküldi.

Jogorvoslat

A döntés (tűzvizsgálati jelentés) ellen a közlésétől számított 30 napon belül közigazgatási per indítható az illetékes regionális közigazgatási bírósághoz címzett, de az eljáró hatóságoz benyújtott keresettel. A közigazgatási per illetéke az Itv. alapján 30.000 forint.