Ne a hideg első napján derüljön ki, hogy baj van – négy teendő, amire már most érdemes figyelni

Az első igazán hűvös napokon sokszor már késő szakembert keresni, kéményseprőt hívni vagy beszerezni egy megbízható érzékelőt. A szakemberek ilyenkor nagyon leterheltek, a várakozási idő jelentősen megnő. 

Négy egyszerű dologgal sokat tehetünk azért, hogy biztonságban, tűzoltók nélkül teljen a tél. 

1. Kéményseprés – ne az első befűtés legyen a próba

A kémény és a fűtőberendezés együtt alkot rendszert, ezért mindkettő állapotára figyelni kell. A fűtési szezon előtt érdemes ellenőriztetni, hogy az égéstermék-elvezető biztonságosan használható-e.

Családi házban élő magánszemélyeknek – ha az ingatlanba nincs gazdálkodó szervezet bejegyezve – a kéményellenőrzést maguknak kell kezdeményezniük. Az ellenőrzés ingyenes. Időpont a 1818-as telefonon, vagy a kéményseprés online felületén, a katasztrófavédelem kéményseprési oldalán foglalható. Társasházakban az ellenőrzés ismétlődő sormunka keretében, előre meghirdetett időpontban történik. 

2. A fűtőberendezést is nézessük át 

Legyen szó gázkazánról, kandallóról, kályháról vagy más fűtőberendezésről, évente egyszer érdemes szakemberrel átvizsgáltatni. A hosszabb nyári pihenő után lehetnek olyan hibák, amelyeket első ránézésre nem veszünk észre. Egy repedés, korrózió, rossz tömítés vagy hibásan működő alkatrész azonban már komoly veszélyt jelenthet. 

Érdemes tehát még most próbafűtést végezni, és közben figyelni, hogy minden rendben működik-e. A füstcső állapotáról, rögzítéséről és tömörségéről se feledkezzünk meg.

3. Szén-monoxid-érzékelő – mert amit nem látunk, azt nehéz észrevenni

A szén-monoxid színtelen, szagtalan, mérgező gáz, ezért érzékszerveinkkel nem tudjuk időben észlelni. A nyílt égésterű vízmelegítők különösen veszélyesek lehetnek, de megfelelő levegő-utánpótlás hiányában a fával vagy szénnel működő berendezések mellett is megemelkedhet a koncentráció. 

Ahol nyílt lánggal működő fűtőberendezés, vízmelegítő vagy gáztűzhely van, ott különösen fontos a megfelelő szellőzés és egy megbízható szén-monoxid-érzékelő.

Az érzékelőt megbízható helyről vásároljuk, és mindig a gyártó előírásai szerint helyezzük el. Nem érdemes a legolcsóbb készüléket választani: a katasztrófavédelem tapasztalatai szerint a nem megfelelő minőségű érzékelő hamis biztonságérzetet adhat. Az eszközöknek van szavatossági idejük, ezért a régi érzékelőt is ellenőrizni, szükség esetén cserélni kell. 

A szén-monoxid-érzékelő nem helyettesíti a karbantartást. De baj esetén időben jelez.

4. Füstérzékelő – ami időt ad nekünk

A fűtési időszakban a lakástüzek megelőzésére és korai észlelésére is különösen érdemes figyelni. A füstérzékelő már a tűz kialakulásának korai szakaszában jelezhet, amikor még nagyobb esélyünk van a biztonságos menekülésre. Különösen fontos lehet éjszaka, amikor alszunk, és nem észleljük időben a bajt. 

A konyhában, nappaliban és hálószobában elhelyezett füstérzékelő egy egyszerű, de nagyon fontos biztonsági eszköz. Már olyan készülékek is elérhetők, amelyek riasztás esetén telefonra is képesek értesítést küldeni. Ez például idős, egyedül élő hozzátartozók esetében különösen hasznos lehet. 

+ Egy ötödik elem, amit ne hagyjunk ki: mivel fűtünk?

A kazán nem szemetes, a kandalló nem hulladékégető. A fűtőberendezésbe csak olyan tüzelőanyag kerüljön, amelynek elégetésére azt tervezték. Fával történő fűtésnél ne használjunk nedves, festett vagy lakkozott fát, és semmiképpen ne égessünk háztartási hulladékot, műanyagot, gumit vagy egyéb oda nem való anyagot. A nedves fa több kormot és kátrányt termel, a lerakódások pedig a kéményben is problémát okozhatnak. 

A tüzelőt se közvetlenül a kályha vagy kandalló mellett tároljuk, és ne szárítsunk ruhát a fűtőberendezésen.

Fotó: Csongrád-Csanád VMKI/archívum