Vis Maior támogatás

Jogszabályi háttér:

 - 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

- 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

- 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól

- 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és a belvízvédekezésről

- 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól

  

A vis maior támogatásról:

A vis maior támogatás a települési önkormányzatok részére nyújtható. A vis maior támogatás célja az egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő épületben, építményben, partfalban vagy a helyi önkormányzat vagyonkezelésében és az állam tulajdonában lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatása. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.

 

1. A támogatás formái alapján:

A helyi önkormányzat támogatást igényelhet

a) az előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által fenyegető veszély bekövetkezésének lehetősége miatt szükségessé váló, indokolt védekezés kiadásainak részbeni vagy teljes támogatására,

b) a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével – a helyi önkormányzat tulajdonában lévő kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló vagy helyi önkormányzat által törvény alapján kötelezően működtetett épületet, építményt, partfalat vagy a helyi önkormányzat vagyonkezelésében és az állam tulajdonában lévő kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló épületet sújtó, előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által okozott károk helyreállításának részbeni támogatására,

c) ha a szúnyogok által okozott ártalom óránkénti mértéke a Nemzeti Népegészségügyi Központnak nyilatkozata szerint csípésszámban kifejezve személyenként meghaladja az 50 csípést – katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés többletkiadásainak részbeni támogatására.

Az a)–c) pont a továbbiakban együtt: vis maior esemény.

A települést ért olyan különösen súlyos természeti kár esetében, amelynek következtében a lakóépületek jelentős része életveszélyessé vagy helyre nem állíthatóvá vált, a támogatás kivételesen a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet (a továbbiakban: lakossági támogatás). A lakossági támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint a helyi önkormányzat által nyújtott támogatások (így különösen átmeneti segély nyújtása a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére az életveszély megszüntetéséhez) részbeni vagy teljes megtérítéséhez használható fel.

A fenti vis maior események esetén a támogatás az alábbi kiegészítések figyelembevételével vehető igénybe:

A támogatás

- a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés esetében akkor vehető igénybe, ha a helyi önkormányzat a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában és területén ár- és belvízi védekezéssel kapcsolatban igazolt vis maior pályázattal rendelkezik és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés legkésőbb a költségvetési év augusztus 31-éig lezárul;

- a belvízi védekezés esetében akkor vehető igénybe, ha a legalább másodfokú védekezési fokozat elrendelése megtörtént;

- az utak, hidak, komp- és révátkelőhelyek esetében akkor vehető igénybe, ha a károsodása helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti;

- a rendkívüli téli időjárás esetén a védekezési költségekhez akkor vehető igénybe, ha OMSZ hófúvás miatt az adott térségre a legmagasabb veszélyességi szintű figyelmeztetést adott ki.

 

2. Nem igénylehető támogatás:

- csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot visszaállítására,

- az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítására, új beruházásra, fejlesztésre és felújítási előirányzatok pótlására.

 

3. A támogatás igénylésének feltételei:

A támogatás igénylésének feltétele, hogy a helyi önkormányzat

- védekezés esetében a megkezdésétől-

- helyreállítás esetében a kár bekövetkezésétől- 

- a meghatározott csípésszám feletti esetben a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés befejezésétől 

számított 7 napon belül a rendelet megfelelő adatlapjának az ebr42 rendszerben történő kitöltésével bejelenti a vis maior eseményt. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő.

Védekezés esetében az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság az esemény bejelentését követő 7 napon belül a szükséges adatlapon ebr42 rendszerben, tájékoztatást nyújt a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről. 

A bejelentést követően, legkésőbb 30 napon belül a kincstár illetékes területi szerve által összehívott és koordinált bizottság helyszíni vizsgálatot végez, amelyről ebr42 rendszerben jegyzőkönyvet állít ki.

 

4. Előleg igénylés lehetősége:

A települést érintő különösen súlyos természeti károk mérséklésére a védekezési, helyreállítási támogatás előleg formájában azonnali segítségnyújtásként is folyósítható. Az előleg kérelmét a vonatkozó adatlapon az önkormányzat az ebr42 rendszerben rögzíti. Az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság az előleg kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül az ebr42 rendszerben javaslatot tesz a folyósítandó előleg összegére. A támogatási előlegről a miniszter az ebr42 rendszerben elektronikus támogatói okiratot állít ki.

 

5. A támogatás igénylése:

A helyi önkormányzat a védekezés-, helyreállítás-, és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés esetében a meghatározott adatlapon lezárt pályázatát a kötelező mellékletek csatolásával a vis maior esemény bejelentését követő 40 napon belül nyújthatja be a kincstárnak. A benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő.

A kincstár, ha szükséges, határidő kitűzésével, hiánypótlásra történő felhívást ad ki elektronikus úton. A helyi önkormányzatnak a hiány pótlásáról a felhívás kézhezvételétől számított 7 napon belül gondoskodnia kell. Ha ennek az önkormányzat nem tesz eleget, vagy azt nem megfelelően teljesíti, a kincstár a pályázatot az ebr42-ben elutasítja.

 

6. A támogatás mértéke:

 Az igényelhető és megítélhető támogatás maximális mértéke a védekezési költségek, 

- a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés;

- utak, hidak, komp- és révátkelőhelyek károsodása;

- pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás;

- oktatási, kulturális, szociális vagy egészségügyi intézmények épület károsodása;

- igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épületeinek károsodása

- ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények;

- közmű és műtárgyai károsodása 

esetében felmerülő helyreállítási költségek támogatására vonatkozó vis maior pályázat esetén az elismert költségek 70%-a.

 

A helyi  önkormányzat – a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítést kivéve – magasabb, de legfeljebb a helyreállítási, védekezési költségek 90%-ának megfelelő mértékű támogatást igényelhet, ha a helyi önkormányzat

           a) a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló kormányrendelet mellékletében szerepel, vagy

 b) teljesítőképességét a felmerült károk helyreállítása jelentősen meghaladja, feltéve, hogy a vis maior esemény rövid időszakon belül ismétlődő természeti vagy      időjárási csapások következményeként alakult ki.

 

Az igényelhető és megítélhető támogatás maximális mértéke az elismerhető költségek 100%-a

           a) a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában keletkező védekezési költségek esetében,

           b) a megyei önkormányzat tulajdonában lévő, kötelező feladatot szolgáló épületet ért károk helyreállítása esetében,

           c) amennyiben a helyi önkormányzat az esemény időpontjában adósságrendezési eljárás alatt állt.

 

7. A költségek között nem számolható el:

                a) az eszközök beszerzése;

                b) a megelőző munkálatok;

                c) a fejlesztések a rendeletben foglaltak kivételével;

                d) – a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés kivételével –  a rovar- és kártevőirtás költségei;

                e) a folyó jellegű működési kiadások.

 

8. Döntéshozatal:

A pályázatról a miniszter a pályázat beérkezésétől számított 90 napon belül dönt

A támogatott tevékenységre vonatkozóan támogatói okiratot ad ki, amely tartalmazza

- a támogatással elismert védekezési és katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez kapcsolódó költségekhez, valamint

- a szakértői véleménnyel alátámasztott helyreállítási költségekhez biztosított támogatás összegét.

A támogatásról hozott miniszteri döntés ellen fellebbezés benyújtására nincs lehetőség.

 

9. Elszámolási kötelezettség:

A támogatott az ebr42 rendszerben a vonatkozó adatlap kitöltésével és a szükséges mellékletek csatolásával a kincstár részére elektronikus úton köteles elszámolni. Az elszámolást a rendeletben meghatározott időpontig kell benyújtani. A benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő.

Az előzetes helyszíni vizsgálatot lefolytató bizottság az elszámolás elfogadását megelőzően utólagos helyszíni vizsgálatot folytat le és erről jegyzőkönyvet vesz fel az ebr42 rendszerben.