Közérdekű bejelentések, panaszok

Közérdekű bejelentések és panaszok eljárásrendje:

A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasz tv.) értelmében panasznak minősül – elnevezésétől függetlenül – az olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.

A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Nem tekintendő panasznak az a bejelentés, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint – hatósági eljárás megindítására vonatkozó – kérelemnek minősül.

A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, vagy helyi szerveihez érkező  panasz és közérdekű bejelentés (a továbbiakban: bejelentés) megtehető:

  • szóban: személyesen ügyfélfogadási időben vagy telefonon, amelyet írásban rögzítünk.
  • írásban: postai úton, e-papíron, cégkapun vagy
  • e-mailen keresztül.

Az Igazgatóság, valamint a Kirendeltségek elérhetőségeit – melyek útján a bejelentések megtehetők – ezen a linken találja. 

 

A bejelentések kivizsgálásának koordinációért felelős szervezeti elem: a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hivatala.

A Panasztv. 4. §-a alapján közérdekű bejelentést, panaszt 2014. január 1-jétől az alapvető jogok biztosa által üzemeltetett védett elektronikus rendszerben is meg lehet tenni.

A bejelentő jogai:

  • A bejelentőt – a Panasz tv.-ben foglalt esetek kivételével – nem érheti hátrány a bejelentés megtétele miatt.
  • Szóban, személyesen tett bejelentés esetén a bejelentőt nyilatkoztatni kell, hogy kéri-e személyes adatainak zártan történő kezelését (a továbbiakban: zárt adatkezelés).
  • Írásban tett bejelentés esetén a bejelentő zárt adatkezelési igényét vélelmezni kell.
  • Zárt adatkezelés esetén, iratbetekintési jog a bejelentő személyes adatainak felismerhetetlenné tétele mellett engedélyezhető.
  • A bejelentő a bejelentésébe és a részére küldött tájékoztatásokba tekinthet be.

A bejelentő és a bejelentett adatainak kezelése:

A bejelentő személyes adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatása során, annak érdekében, legfeljebb a mindenkor hatályos iratkezelési szabályzat szerinti iratőrzési határidő végéig kezelhetőek az ügyiratban.

A bejelentő személyes adatai eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben a szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A személyes adatok továbbításához való hozzájárulás megtételére a panaszokkal és a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos ügyek egységes intézéséről szóló 22/2014. (XII. 5.) BM utasítás 2. számú melléklete szerint kerül sor.  A hozzájáruló nyilatkozat letölthető a jelen eljárásrendhez csatolt dokumentumtárból.  

A bejelentett adatai nem hozhatók nyilvánosságra.

A bejelentés kivizsgálásnak határideje: az eljárásra jogosult szervhez történő beérkezésétől számított 30 nap. 

Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt – az elintézés várható időpontjának és a vizsgálat meghosszabbodása indokainak egyidejű közlésével – tájékoztatni kell.

Az eljárásra jogosult szerv a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről a panaszost vagy a közérdekű bejelentőt haladéktalanul értesíti. Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés elintézéséről a panaszost vagy közérdekű bejelentőt szóban tájékoztatták, aki a tájékoztatást tudomásul vette.

Kivizsgálás mellőzésének esetei: 

Az azonosíthatatlan személy által tett panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi. Ezen szabály alkalmazásától az eljárásra jogosult szerv eltekinthet és a panaszt vagy közérdekű bejelentést megvizsgálja, ha a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapjául súlyos jog- vagy érdeksérelem szolgál.

A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos vagy közérdekű bejelentő által tett ismételt panasz vagy közérdekű bejelentés vizsgálata mellőzhető.

A panasz vizsgálata mellőzhető, ha a panaszos a sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő panaszát. A sérelmezett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

A panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján – ha alaposnak bizonyul – az eljárásra jogosult szervnek gondoskodnia kell: 

a) a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,

b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,

c) az okozott sérelem orvoslásáról és

d) indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.